2010. december 29., szerda

osaka

udvozlet minden kedves olvasonak a messzi es rejtelyes japanbol! jelenleg a modern vilag 7 csodaja koze szamito osakai repteren herezek a tenger kozepen. egyszer 2 es egyszer 12 ora repulesen vagyok tul. 4 ora mulva jon meg egy 11es session. utana is jelentkezem lehetoseg szerint.pa

2010. december 19., vasárnap

Matematikai talány

Adott egy egyenlet:

x+4+8=0 (a számok egységeket jelölnek)

Átrendezve az egyenletet ezt a formát kapjuk:

0-4-8=x

Nem árulok el sokat, ha kijelentem x=(-12).

ÁM!
Létezik olyan eset, amikor a megoldás x=20.
Más formában:
0-4-8=5*4

Hogyan?

Megmutatom:







Kellemes 20 sört kívánok!

Dedicated to Dr Kismarczi Gergely

2010. december 15., szerda

Aktuális Műveltség

Üdv, üdv! - hazámnak partja már
víz kékjén szürke folt,
az éji szél sír, zúg az ár,
a vad sirály sikolt.
Ott túl a nap most űlt el ép,
s mig űzzük őt nyomon,
zeng búcsuszóm felé s feléd:
jó éjt, szülőhonom!
Byron

Elbúcsúzom, de ott leszek,
Ahol a szél zúg, a nap nevet.
Elbúcsúzom, de itt marad,
Belőlem néhány pillanat.
Republic


Én elindultam, és vissza se nézek már,
Felejts el, és soha ne gondolj rám,
Ne kérdezd, hová, ne kérdezd, miért,
Nyugtalan szív pumpálja bennem a vért.
Junkies


Viszontlátásra, - mondom, és megyek.
Robognak vonatok és életek -
Bennem, legbelül valami remeg.
Mert nem tudom,
Sohasem tudhatom:
Szoríthatom-e még
Azt a kezet, amit elengedek.
Reményik Sándor


Emberek között, akik egyszer szerették egymást, s aztán elmentek egymástól, marad valamilyen kegyetlen, minden írott szerződésnél és ünnepélyes eskünél keményebb kötés, mely ellen nem tudnak vétkezni, akkor sem, ha akarnak.
Márai Sándor


Ami volt, szép volt, ami lesz, legyen. Fáj elmenni, de csodálatos vágyakozni az ismeretlen után is.
Jean-Pierre Montcassen


Ne légy szomorú, ha búcsúzni kell. Búcsúra szükség van az új találkozáshoz.
Richard Bach


Ég Veletek!
Barna

2010. december 7., kedd

Petro-Binder-Merken-Rákos Part II.

Binder-hajszalon

Kulcsszavak:

Telefoncsörgés.
06704524566
Csőpeti!
Miahelyzet?
Ingyenfodrász?
Csapjuk.
Nándiisjön.
Negyednégy.
Nyugati.
Éhesvagyok.
Szintén.
Gyros.
Telefoncsörgés.
Holvagytok?
2perc.
Hívás.
Merrejársz?
Királyutca.
Indulás.
Kétcsaj.
Séta.
Hegedűsgyula.
Binder.
Híres.
Butykok.
Milesz?
Dallas-frizkó.
Ejha.
Biztos?
Toljuk.
Telefon.
Ákos.
Merre?
Balra.
Kezdődik.
Izgalom.
Fényképek.
Szakadás.
Első.
Peti.
Második.
Nándi.
Hramadik.
Ákos.
Negyedik.
Én.
Mégsem.
Csakhárman.
Kész.
Peti.
AAAAAnyáááád!
Nándi.
Aaaaannyád!
Ákos.
Szolíd.
Később.
Én.
Véletlenül.
Vágás.
Vasalás.
Simonbence.
Aztán.
Csill.
Forrócsoki.
Szakadás.
Haza.
Utcán.
Néznek.
Szakadás.
Ketti haza.
Tovább.
Móricz.
Gyros.
Mégsem.
Akkorhaza.
Csoki.
Megérkezés.
Alvás.

De miről is van szó???

A képek magukért beszélnek:





2010. december 6., hétfő

Petro-Binder-Merken-Rákos Part I.

PETRO

hrad. A legnagyobb kérdés ami ezzel a boulderparadicsommal kapcsolatban felmerül, a MIÉRT?
Miért van az, hogy noha ugyanannyi a nullás kilométerkőtől mért távolsága, mint közkedvelt, már-már magyar gyarmatnak mondható, tengerparti mászóhelyünknek, mégsem jár oda senki, leszámítva egy-egy üvegkemény társaságot, évente maximum kétszer?? Én nem értem, de valószínűleg nem is azért jöttem immár tizenkilenc éve eme csodás bolygóra, hogy ezt megértsem. Az én feladatom érzésem szerint az, hogy kiaknázzam az itt található megannyi gránittömb adta lehetőségek szinte végtelen sorát. Sajnálattal kell belátnom, hogy erre egyedül képtelen vagyok... De minek is jártatom a szám, mikor nem vagyok egyedül?!
2010. november 22.
A már fent említett üvegkemény társaságok egyike nyakába veszi a világot és az eredeti tervtől 3nappal, mintegy 600 kilométerrel és kb. píketted radiánnal (óramutató járásának megfelelően), valamint egységnyi benzinpénzzel (a sofőrnek köszönhetően) eltérve Chironico helyett Petrohradban köt ki. Engedje meg az olvasó, hogy, önkényesen, a jelen- és a múlt időt szabadon váltogassuk.Így egyszerűbb.
De kikről is van szó?
1: a devecser-környéki ipari katasztrófa helyszínére kirendelt szentendrei és gödöllői tűzoltó osztagok parancsnokáról(?), a legidősebb Krizsán-lány odaadó párjáról, a vállas-áthúzós mozdulatok mesteréről.Nevezzük meg: Gyenes Balázs.
2: 31 éve mászik, bouldereiért egyeseknek bármit kész megadni, másokkal szóba sem áll, a világ szinte minden táján otthagyta ziás tenyerének nyomát, kezdve Fontainebleautól a Spitzbergákig.Egyeseknek Manó, másoknak Freak Lajos. A legtöbben Újváriként ismerik.
3: jómagam.
Tehát Petrohrad. Másodszor jártam ezen a helyen. Mindkét alkalommal sötétben érkeztünk, mindkét alkalommal ugyanaz a szorongató, pszicho-trillerbe illő hangulat.A kemping kapuja nyitva, odabent egy lélek sem. Egy-egy elhaló 'jóestét' és 'hahó' majd a távozástól megnyugodva irány a pizzéria. A hangulat változott, de ugyancsak hátborzongató. Immár a Motel című remekművet idézi. Két éjszakát húztunk itt (kellett hozzá alkohol), majd némi szerencsével mégis bevettük magunkat a kempingbe, ahol, jegyezzük meg, 666,6 forintos bér dukált fejenként egy éjszakáért, a képzelhető legjobb körülményekért.A vizet leszámítva. Ennyit a világi hívságokról, jöjjön, amiért mentünk.
Mászás.
Egy hét gondos időjárás-jelentés vizsgálgatás előzte meg. Mindenhol stabil napocska-felhőcske és nulla-három fok. A hőmérséklet bejött. Emellett felhőcske-esőcske-havacska. Mi következik ebből? A trip arculata megváltozott. Csapatás helyett kirándulás és némi, elhanyagolható mennyiségű mászás. Már a tervezetthez képest. DE! Öröm az ürömben, ahogy mondani szokás, bejártunk számos eddig ismeretlen szektort és állítom, nem volt értelmetlen. Mindenkinek aki nem veti meg a szép formákat, a gyönyörű tömböket, a csillezésre legalkalmasabb környezetet, mindezek számára melegen ajánlom a Josemite névre hallgató szektort. Tényleg az eddigi leghangullatosabb környezet amelyben valaha bouldereztem. Mellesleg rengeteg probléma akad itt és nem egy közülük rettentő nehéz. Ezt a számmászóknak. A meg- és nem megmászásokról itt nem ejtek szót. Arra van más oldal.
Konklúzió:
Varietas delectat. Ezt csak ismételni tudom. A Misja felé induló autók forduljanak 180-at és irány Petrohrad.Engem bármikor lehet hívni.

2010. november 21., vasárnap

MEGA UPDATE!!!



Múlt vasárnap mostidőtájt Patkány már megugrotta a Turbo Lover gyönyörű dynóját én azonban még csak a cipőm tépőzárját hajtottam keresztbe - négy helyen is.



1



Szombat este psziheden feküdtem le. Lemondva a buliról és a kipihentségre szavazva egy másnapi Ördög-árokra voksolva. A peugeot 205-ös rakománya : 4 crashpad és 4 elszánt mászó.


Szerencsétlenségünkre Bálint nem tud kijönni csapolni, de Pisti kapható egy kis mozogásra. Kis eltévedés majd elkezdünk káprázódni - mindenütt sziklák! Letelepedünk egy hosszú, überhangos falsáv előtt, lepacsizunk Pistivel majd ott mászunk az áthajláson ahol csak engedi.

Kiemelve minden közül egy gyönyörű projektet, amire igazán rá is állunk, de sajnos nem sikerül fát mászni...



a project
-Ez amúgy a Blitzkreig Bop projekt Nándi!! ( Izer Bálint a szerk. )


Megunva, és részben kivégezve ezt a helyet továbbindulunk, sajnos Pisti nem tart velünk. Tájékozódni egész könnyű, a völgyben kanyargó patakot kell követni, jobbra-balra felnézni és mérlegelni mihez van kedvünk. Ígéretes helyet találunk, s szerencsénkre az egyik fán 2 oldalas kalauzt is találunk az előttünk tornyosuló falakról.


Kiemelve a boulderek közül is hármat : a Diderot Boulevardot, gyönyörű, magas, technikásat, a Bob Marleyt és a Turbo Lovert, aminél tökéletesebb ugrást faragni sem tudnék!! Sötétedés beálltával és azután is toljuk neki a keményet, semmi sem tánoríthat meg, még a barátunk a Hold is teliből világít.



Mikor már közösen szinte mindent megmásztunk, Zsolti kitört egy 5 kilós tömböt az Antigonéból és emberesen fejbekúrtam Patkányt elindulunk. És ugyanilyen előszóval is tévedünk. A húsz perces séta helyett másfél óra múltán érünk el egy robogó bauxitbányához, ugató kutyák szaladnak felénk és egy totally butyok biztonsági őr közli velünk, hogy az autónk irányába vezető út le van zárva omlásveszély miatt.
Azt gyanítjuk eltévedhettünk... Felhívjuk Pistit, kinek tudománya kimerül abban, hogy életében nem hallott még a bauxitbányáról - de sebaj beszélgetünk másról!
Megkerülve a falut 2 és fél óra után a kocsira tesszük a kresseket - ma sem fekszünk le korán, de megérte, mert egytől egyig gyönyörű boulderekhez volt szerencsénk...



2


... Óriási dzsindzsa, gubók, ágak, tüskés futónövények - mindent benőnek - kivéve azokat a helyeket, ahol valaki verejtékes munkájával rendet és újra egysensúlyt teremtett.

Hétfő van, négyen vagyunk, Pázmánd dombjának csúcsáról ereszkedünk alá. Két új tömböt ismerek, meg , mindkettőn egy-egy hívogató projekt, az egyik egy ~8 mozdulatos gyönyörű plafon(!)boulder(!). Egy óra múlva visszatérünk az aznapi kiszemelt áldozathoz, egy enyhén áthajló kis peremes és a Patkány által már letolt barlangból induló boulderhez.

Röviden. A peremes retteneten nem koronázza meg a siker egyikőnket se, de az ülőstartos Patkánybouldert Popaj Tomika lecsapatja!

Izomlázzal, de kellemes érzéssel fekszem le éjszaka: tegnap után, ma sem tétlenkedtünk.



3


...Ez?...Nem. Megpróbálom ezzel. Neeeem! Hátha...

A hét kétharmadánál járunk, egy megakadt első mozdulatot továbbiak követtek. Schmidt Tomi cimborám kivégzi a pázmándi rettenetet!



4




Az ember néha óhatatlanul elgondolkozik élete legszebb napjairól. Elképzeled, ahogy süt a nap, a homokkő fogásai kényeztetik a kezed, egy halom kéz és egynéhány matrac véd alkalomadtán, hallod a bíztató szavakat, üvöltéseket és nem engeded el a fogást, befejezed, amit elkezdtél, mert most vagy ott.

Én most voltam ott. Újra, vagy egy év után. A helyen amire méltó és találó a kifejezés: 'Egy morzsányi boulderparadicsom'.

Vasárnap van. Az idő száraznak látszik, legalábbis Pestről, az autó már kint berreg a kapu előtt. A kresseket serény kezek pakolják atetőre, hogy mihamarabb ottlehessünk. Még egy termosz tea és indulunk.
(...) Köveskál, majd egy gyerektáborokból ismert görönygyös út. Jobbra pillantva már látni a Krokodilt.
Ma tényleg pszihed vagyok. Megint itt, erősebben, elszántabban.

Körbejárunk nagyjából mindent, ámulok a helyen, akad még itt lehetőség. Nem csak kunsztokra, de boulderekre is. Ami egyből a szemembe ötlik az a Ladik orrán a lehető legegyértelműbb project. Kitett, lekerekített, tiszteletet parancsoló gyönyörű. Úgy néz ki, mint valami ami legalább 8assal kezdődik...ebben Pistike is megerősít később.



Melegítés mindenfelé. Elmaradhatatlan emó lapó és ingókő alá beugrás. Utóbbinál az ingókő tetejére nyúláshoz (zsebről zsebre nyúlás) úgy kipattan az alsó kezem, hogy köpni nyelni alig tudok. Szerencsémre pont elkapom a topot.

Gyanúnk beigazolódott. Az idő extra párás. Gyakorlatilag minden mászásomban kicsúszok valahonnan, nő az adventure...
Közben még mindenhol, mindenen melegítünk; majd jöhet egy falat a 'Kampfen gegen das Krokodil'.




Fergetesen jó mozgású kis 7A! Mindhárman kivégezzük, irány az angol alteregoja - Maltatalban!

Néhány mászás után következő áldozat a Ladik és környéke. Először az 'Abort Mission' majd 'ACID SD'. Na ő is mehetne bálba, nem egy csúnya darab. Egy öregebb bácsi felkiabál rajta, a többiek agyát sajnos csak felkúrja (már az ACID...).
Pisti megmutatja az 'Iron Maiden' 7B+-t, amibe egyikőnk sem tud beleszállni, na van hova fejlődni. Kudarcaink miatt átpártolunk a 'Kapálódzá'-ra, aminek egy alsó tömb nélküli megmászásán projectelek. Dilemma, hogy csak karból vagy lépve érdemesebb-E. Legközelebbre marad ez is.

Patkány azt mondja próbáljuk meg a Ladik projectet. Az én hitem már elszállt, már csak ránézve is, de belemegyünk!
A beszálló a Kapálódzá fogása jobbal, ballal pedig egy jó konglomerátumos akadós fogás. Mindezt nyújtott kézzel éred el a földről. Innentől a két lekerekített márványos élt szorítod, 5 nehéz mozdulat következik, először balra majd átlógatva jobbra kézhez adta ki a sarkazás. Lassan, közösen összepakoljuk a bétát. Zsoltiéknak az eleje adta jobban, nekem a vége, igaz a topra nyúlás előtti peremet csak nem sikerül megfogni.
Már totally besötétedett, úgy érzem a mai nap nem igazán kecsegtet megmászással, ám Patkány mégis megadja a hitet, azzal, hogy előről próbálgatja. El is jut a lekerekített peremre nyúláshoz előről, de onnan rendszerint leesik...
Kis pihenőt iktatunk. Evés, ivás, beszélgetés. Azt hiszem mindannyian örülünk, hogy elkezdtük a procedúrát és belenyúltunk egy csinálható hazai magas, kitett, és olyan mozdulatokat rejtő homokkő(!) boulderhez, amilyeneket magamtól elképzelni sem tudnék.

(...) Back in da game. Kipihenten; nézzünk mit tudunk.
Előlről indulok. Az első két mozdulat kivesz ugyan, de a lényeg, hogy tart a kezem, ki van pihenve. Gyorsan kiveszem a bal sarkam és belelógok abba a két fogásba, amelybe a fizika törvényei nem tennék lehetővé, de valami csoda folytán mégis megtartanak. Gyorsan bedobom a bal sarkam és jobb kézzel is megfogom az élt, ott hol egy kis lecsiszolt perem teszi jobbá a foghatóságot. Pozícionálok és elgondolkozom.

Egy tizedmásodperc: [Szinte égek a vágytól, hogy az enyém legyen ez a vad. Még sosem másztam semmit én először, így nagyon motivált vagyok életem egyik legszebb boulderén. A mozdulatnak, ami külön sem sikerült még most kell megakadnia. Mindent bele kell adnom. Izgulok.]

Pozícionálok és elküldöm...Rajta vagyok. Alig hiszem el. Tart. Előkészítem a mozdulatot a tömb tetején lévő nagy zsebre. Kicsit félek ilyen magasan bravúrozni. Elindítom, de lepattanok, a levegőben, majd a sárban találom magam. Letaszít magáról.

Mérges vagyok magamra, mert sokat tököltem. Ugyanakkor boldogság árad szét bennem - meg tudom csinálni! Patkánnyal felváltva követjük egymást, ő a peremre nyúlásból esik. Nekem vagy háromszor megakad még de a következő mozdulat minduntalan sikertelen. Nagy nyomást érzek magamon. Nem hagyhatom itt!! Újra és újra rápróbálok és egyre csökken az erőm s hitem. Elhatározom magam egy utolsó próbára és bízom benne, hogy sikerül, ahogy az szerencsésen gyakran lenni szokott.

Belül megbeszélem magammal, hogy sikerülni fog. FÓKUSZ!!! Ez segíteni szokott.
Sok ziázás után már nem teli van a kezem, hideg fogásokkal. Az első két mozdulat már igen megerőltető a fáradtságomra nézve, de csak Nate Gold szavaira gondolok. Elérkezek a peremhez és sikerül megnyúlni. Na most nincs félelem, nincs hezitálás, határozottan elküldöm a nagy fogásra és megakad!! Elképesztően örülök, boldogan sikítok fel, a kimászásra utólag nem is emlékszem, az eufória vitt fel.



Büszke vagyok. Ezt napot nem felejtem el, nem akármilyen utat sikerült ma megnyitnom. A 'Nagy Ölelés ' névre fog hallgatni.

Innentől már mindegy mi van. A többiek nem másznak. De én még kapós vagyok. Választásom a Judo Jam, Törpe ugrása, ő 7B-re adta.


Nagyon nehéz, iszonyúan - összehasonlítva más 7B vagy nehezebb ugrásokkal óriási szakadék a különbség, ehhez képest egy Turbo Lovert máshogy nézel.


Vagy 100 sikertelen próbát hagyok magam után. Többször vízszintesbe lendülve esek az egy kézzel tartott egyenes fogásról. Többször elszánom magam, bízom magamban, de el kell ismernem a kudarcot. Next time!

Napzártára egy holdvilágos pipák a kresseken a Krokodil tetején. Méltó befejezés, egy fárasztó és eredményes naphoz.

(...) és fél kettőre ágyban vagyok.


2010. október 17., vasárnap

***

Egy órája ülhetek már itt a kissé hűvösben Petiéknél, mászóvideókat, infókat - akármit - Crescianoról vagy Chironicoról lesve. Nem tudnám leírni, hogy mennyire várom már!!! A tényleges szombati elindulást biztosan egy akkora üvöltés fogja kísérni, hogy egész Pest megremeg!

Aktuelle pedig. Még mindig ziás vagyok a tegnaptól, természetesen az Ujjerő Boulder verseny miatt, ami szerény véleményem szerint nagygyon pattent kis verseny volt. A mezőny hazai viszonylatokban rendben volt, bár székelygábor nem tolta ide az arcát... A selsejtezők terén volt egy pár kételyem, hogy hogy fogják megosztani a mezőnyt, de végül ez is jól jött ki és bár sikerült bejutnom a döntőbe, egyáltalán nem éreztem a csítet.
Zoli és Barni bizonyult a legkeményebbnek. Ám a döntő váratlan fordulatokat hozott! 4 Boulderből 2 Top és 2 Zóna lett a legjobb eredmény. A versenyt nem randomra, hanem, mert kurvaszépen csapatja, Tomika nyerte, második helyen Barni, nékem pedig a harmadik helyig sikerült elmásznom magam. Dobogó ugyan nem volt, de az árából legalább kijött egy PETZL póló meg egy két Alpine Trade kefe.

Este beszívtunk valami fehér port a többire nem emlékszem. És most itt vagyunk...

2010. október 4., hétfő

elnézést

...az okozott kellemetlenségekért; közzétettem egy bejegyzést, de sajna még nincs befejezve...majd igyekszem potolni. jelenleg nincs rà idöm.addig is üdv svàjcbol mindenkinek.

2010. szeptember 30., csütörtök

szar videók és ugyancsak szar képek


Szerdán a szokásosnál korábban érek haza. Erre egy barátom nagyon ráérzett - rezeg a kagyló - s felirat pedig a már jól ismert "sch tomi patkany" menjünkmászni jeligével. A célpont Ezüst-hegy lenne. Kicsit hezitálok, nem tudok mit válaszolni...majd minden kitisztul előttem és már csak ezt látom szép fehér betűkkel magam előtt: HÜLYE E VAGYOK már hogyne mennék!

Egy s még fél órát vesz igénybe a BKV session, de így is megéri, máshogy nincs esély. Vagy már pár perce is állhatok a Lenfonónál egy kürtöskalácsot majszolgatva mire végre megérkezik a piros cimborám magában Tomival.
Laza tempóban gyaloglunk fel a domboldalon - útközben óriási monstrumgépek elől kell félreállnunk. Szomorú a hír de igaz. Ezüst-hegyen folyik a bányászat. Az alsó udvart csaknem teljesen elbontják, már megsemmisítve egy a bal oldalon lévő gyönyörű magas bouldert/utat. Ha pedig felköltöznek a Kalahári fal környékére és ott lendülnek bele abból botrány lesz...:(

Szomorú látvány, kis időbe tart amíg sikerül végre a mászásra koncentrálnom.

Kezdésnek a képen látható falakon melegítettünk le-föl majd oldalra. Majd a szokásos 'mester él 2', amit Patkány lazában letolt elsőre. Nekem most is beletelt pár próbámba - de egész jól ment. Szütykölődtünk egy-két bulderkén majd rátértünk egy nagyobb vadra. Amit félhallomásokból és Patkány által úgy ismertem meg, hogy már-már szinte féltem tőle. A szedermotorról!? van itt szó. Tudtommal eddig csak Urbanics Áron mászta meg. Bármilyen információt szívesen fogadnék a boulderrről.

Egész technikás testpiece, igazán csak egy mozdulat nehéz benne egy technikás felnyúlás egy eléggé lófaszhoz közelítő reibungra.


sajnálom, de nem tudtam elforgatni...
Próbálgathattuk egy fél de akár már egy órája is, nem éreztem mert repült az idő, mikorra egyszercsak megakadt a kunsztmozdulat. Szerencsémre a végét sem rontottam el, így fentről csodálhattam meg az aranylóan vöröslő sárga égi tüneményt, má(s)szóval napot. Egészen örültem a sikernek és el is kezdtem törni a fejem egy ülő starton - imádnék valami szépet elsőnek megmászni. Létezik már ülőstartja??

Nem sokára Patkány feladta harcát illetve legközelebbre halasztotta. Motor úr beleegyezett. A napunk pedig beesteledett. De kit zavar ez?? Olyan pszihedek voltunk mint mindig.

Irány a Kalahári fal.


Tavaly decemberben jártam itt utoljára, imádott falrészemen. Csodák csodája csodálja a Kalahári traverz még mindig ott porosodott megmászóra várva, ahogy egy éve itthagytam. Elkezdtük hát megtisztítani, hintőporozni, míg készen állt a bálra.
Rá is ugrottam a kunsztrészre és meglepően jól ment a tavalyról emlékezetes kétes nyúlás. Bíztató. Patkány hű volt magához és sarkazásra orrakasztásra váltotta az original talpberakós felnyúlást és a továbbiakat.


Szórtunk rá néhány próbát. Biztosnak éreztem reibungos mozdulatokat így hát áttértem az jobban balra fekvő részekre. Kellemes meglepetésemre az egyetlen mozdulat, amit tavaly nem sikerült megcsinálnom most kitűnően ment.
Éreztem magamban az erőt annak ellenére, hogy harmadik megfeszített mászónapom volt. Megmászásra nem igazán adódott lehetőségem egy gyenge fejlámpával, 2 paddel és egy tátongó fekete lyukkal ami fölött a fal idén talán nem is látott kefét. Persze ezek sem mentségek....


A célom a következő alkalom előkészítése volt. Megpróbáltam az oldalsósoktól az utolsó jó oldalsós peremekig az átlendítés előtt elküldeni. Pár próbából sikerült is, aminek igazán örültem - mert már nem sokat kell hozzátenni, csak a mentált.


Lassacskán szedelőcködtünk és a város fényeitől rózsaszín! felhők homályában hagytuk el ezt a csodás helyet. Remélem mihamarabb újra viszontláthatom magam ott.

2010. szeptember 24., péntek

Kommentközkívánatra

Idén is lezajlott az évenként megrendezett "Melyik lehetett az év mászótúrája?" néven futó rangsorolási verseny, melyről a győztesnek járó trófeát a Rodellar Ph(F)anatics csapat rodellari tripje vihette haza, a zsűri (jómagam) egyöntetű véleménye alapján...

A csapattagok:
Borsos '6cflash' Ágnes
Dede 'Pékf*sza' László
Károlyi 'Ezegyfanatikum' Marci
Kerényi 'Barnuskaaaa' Barna

Őket kérdeztük...:

Először is, kérlek, mondjatok pár szót magatokról!

Ági: Hol is kezdjem?Körülbelül 6 éve mászom.Szerencsére első botladozásaimat is óvó, hozzáértő szemek figyelték, így sikertült viszonylag hamar ráéreznem a "szakmára". Ezért köszönettel tartozom...Rengeteg híres külföldi mászóhelyre eljutottam, de még hiányzik a listámról 3: 1. Rocklands, ahol feltett szándékom 7a+ bouldert flashelni 2. Ceüse, mivel mentálisan rendben vagyok és az áthajlás a mindenem 3. Mallorca, hiszen imádom a vizet és szinte bármilyen magasról hajlandó vagyok leugrani (Mellesleg, úgy tudom, hogy Barna és Laci terveznek oda menni idén október vége felé...lehet csatlakozni) Jelenleg Dániában tanulok.Kedvenc időtöltésem az éjszakai Facebook és a hajnali hajmosás...

Laci: Gimnázium elején kezdtem a mászást otthon, Nyíregyen.Lassan 16 éve...Mindig is nagyon motivált voltam, ezért tartok ott, ahol.Hétköznapjaimat felelős beosztásban tengetem, de ha eljön a péntek délután, előbújik belőlem a Gép és vasárnap estig nincs megállás...Mit kell lesz még mondanom?...kedvenc utam a Quasimodo Hámorban, életcélom a 0-3-6-9 a kis campuson.Nagyjából ennyi.

Marci: 21 éves elméleti matematikus hallgató vagyok, akárcsak Michele Caminati. Dimenzió-elmélettel foglalkozom, azon belül is a gyűrűstestekkel. A mászás egy egészen új dimenzió az életemben.A Boulder Clubban a csak karos utak nagyon mennek...ezt a stílust gyakorlom sziklán is.Hetente kb. 100 km-t futok, emelett mérhetetlen mennyiségű hasizomgyakorlatot végzek és a húzódzkodás is megyeget.Azt mondják fanatikus vagyok.Nem értem miért.Mellesleg egy éve mászom.

Barna: 19. életévemben járok (igen, 18 éves vagyok) és nagyon élvezem...Nem járok suliba, amiért nagyon hálás vagyok, de van tanulói jogviszonyom, úgyhogy a diák jár..:D Nagyon szeretek mászni, de főleg bouldereket kitalálni.Jelenlegi célom megmászni a Brown Shadow-t. Amiben jó vagyok: emberek lekoptatása, grigrivel biztosítás és szűk helyen tolatás...

Hogyan alakult ki éppen ez a csapat?

Laci: Ha én megyek, akkor Ági is. A mi részünkről ennyi. Barnával már lassan 3 éve ismerjük egymást. Először Adlitzon másztunk együtt. Akkor még Gábor néven ismertem. Később ez Tökivé alakult. Végül kiderült, hogy Barna...Több helyen is másztunk már együtt, így viszonylag jó baráti kapcsolat alakult ki köztünk. Ezért gondoltunk rá...Marciról fogalmam sincs.

Barna: Marcit én szerveztem be a csapatba, mivel Laci azt mondta, hogy hozhatok bárkit, akit gondolok.Rá gondoltam, mert tudtam, hogy so psyched.Nem mindennnapi 40 napunk volt így együtt...

Marci: Igen, Barna szólt, hogy nincs-e kedvem egy hoszabb túrához Spanyolországba.Még sosem voltam külföldön mászni, természetesen kaptam az alkalmon.Jól belecsöppentem a tripek világába.

Ági: Nekem mindegy volt. Felőlem Kocsis Ricsi vagy Scharnitzky Ádám is jöhetett volna.

Miért pont Rodellar?

Barna: Laci mondta...

Marci: Barna szólt, hogy Laci ezt mondta....Nekem jó volt.

Ági: Laci ötlete volt.Nekem azt mondta, kevés az áthajlás...

Laci: Leginkább az időjárást kellett figyelembe venni? Hol lehet nyáron mászni? Ceüse, Zillertal, Rodellar...Ceüse Áginak és Marcinak nehéz lett volna, Zillerbem meg szakad az eső.Maradt Rodellar.Más érv nincs. (Laci imádja a csipiket, az áthajlás szerelmese, és kedvenc mozdulata a letekerés és a térdakasztás...- a szerk)

2010. szeptember 22., szerda

WARNING!!!

FELHÍVOM MINDEN KEDVES EMBERTÁRSAM FIGYELMÉT, HOGY ÓVAKODJON BÁLINT IZERTŐL, MERT MOSTANÁBAN NAGYON BESZÓLOGATÓS KEDVÉBEN VAN...VIGYÁZAT!VESZÉLYES!!!

2010. szeptember 7., kedd

another move done


Pázmánds
on jártunk tegnap - megint! Már már kezdem jobban szeretni ezt a helyet mint Chironicot. Na jó ez azért vicc, de tényleg aranyos na!

Patkány és Papír jó- és kocsivoltából kerülhettem ki ismét a paradicsomba. Rengeteget másztunk. Többek között sikerült letolnom a múltkori projekt állóstartját. Progress.
Mivel kevés volt a szúnyog fejlámpával is lehetett csapatni az üvegkeményet. Ki is találtam egy (szerintem) 10/10-es kunsztot a Tojás tömbön és azon tolattam a night sessiont. Sokat dobtam rá, utolsó vérig, de végül nem tudtam megmászni - next time!

Egy fertályórát még chilleztünk a tömb tetején csillagokat nézve, pipákolva, majd hazatértünk távolról fénylő de valójában bús komor pesti éjszakába...



Amikor először sikerült a kunsztmozdulat. Csak, hogy utána következtek a bajok...

2010. szeptember 4., szombat

Pázlands

Nem régesrég, tegnap kapom a rezgés mellé kíjelzőmre 'Sch tomi patkany'. Nem habozok, rányúlok és felveszem. Egy csütörtökön az ujjerőben fontolgatott Pázmánd a téma, nyílván nem nem a válasz!

Gondolkozom is ezért most beteszem a fényképezőgépet hátha elcsattan egy két fotó.

Ráprögök a dologra. Végre. We goin' boulderin'!!!


5 Körül már a kresseket pakoljuk a GÉP-re, amivel Gergő látja el az egész várost friss pizzával.


Az út szerencsére tőlünk már nem sok, így hamar ottvagyunk a gyönyörke kis domb alatt. Már látni néhány barnás kupacokat a hegyen. Sziklák. Oly rég láttam már sziklákat. A trekk szerencsére low fast se kíván. Elámulok a helyen. Meglepően sok benne a potencia, talán a legnagyobb magyar boulderhely.
Nem is tétovázunk elmegyünk melegítünk egy jó nagy érdekes falrészen, majd a sarkán gyönyörű bouldereket mászunk. Eztán visszatérünk a fő szektorba, és itt mozgunk mindenféle helyeken. Kiemelve ebből is egy kb. 12 méteres gyönyörű traverzt és a Tojást.

Az utóbbiról itt egy videó Patkány tollából. Nekem belekerült három próbámba, Gergő viszont elsőre letolta. De a lényeg, hogy a legszebb fogásokon vezet végig!




Bemelegedtünk. Nagyon kíváncsi vagyok egy boulderre, a Tojás mellett. Patkány mesélt róla - a múlt alkalommal sikerült megmásznia végül, sok gyakorlás után.

12 mozdulat amiből az utolsó négy-öt a legnehezebb, ahol már nem is alacsony. Az ülőstart a plafonban van onnan körül-belül egy 6C lehet az állóstartig. Az állóstarttól pedig egy masszív mozdulatsor indul, főként egy igazán nehéz ismétlés egy kis bütyökről egy nagy slopey oldalsósra. Nem tudtam megcsinálni a mozdulatot, sőt az állóstartban mondhatjuk, hogy semmit sem értem el. De rá kell érezni a mozdulat dinamikájára. Én úgy érzem ez a boulder megérheti a 7C/+ -t összehasonlítva a svájciakkal, főként, hogy az ottani 7C+ok egy nap alatt sikerültek. Talán csak a hideg könnyítheti meg - ki tudja, ennyire azért nem értek hozzá. Lényeg, hogy gyönyörű!

Két próbám az állóstartra:

2010. augusztus 23., hétfő

In memoriam

Aki olvassa ezt a bejegyzést, emlékezzen meg, egy perces csend keretében, Chloé Graftiaux-ról, a belga mászócsillagról, aki 23 évesen, ez év augusztus 21-én, megrendítő körülmények között életét vesztette!

2010. július 30., péntek

RP

Rodellar Ph(F)anatics

avagy

Rendellenes Párhuzamok


1.Aki látta már a Laszlo Dede Fenevadvideoját, annak is a 3. felvonását, az átérzi....különbség:8b helyett 8a+;Basszameeeg helyett pékfasza.
2.Aki látta már a Fanatic search című produkciót, az átérzi...különbség:Dani és Christie helyett Marci.Az elszántság ugyanaz.
3.Aki látta már az elmúlt fél évben Ákost falon vagy nemfalon mozogni és utána felszisszenni, az átérzi...különbség:Ákos helyett Barna.
4.Aki ismeri Ágit, az átérzi...különbség:nincs.


2010. július 27., kedd

piránya, a tojás, a rókacsaj és az ANYÁKNAPJA!!

és természetesen az új alapvonal!

magic wood
.

iiii'm comin' hoome! BBBaaaabe - Baabe i'm comin' hoome! uuuuuuuuwww Babe i'm comiin' hooooume!

so psyhed!

2010. július 26., hétfő

SO LOST

Lassan nekem is elérkezik a változás ideje. Épp egy húzódzkodás után és egy gerinctorna előtt írom ezeket. Egy újabb holtpont környékén, jelzi ezt az is, hogy a nap rendszerint nem így szokott véget érni.
A kérdés, hogy mostantól mászni vagy nem mászni. A kérdőjelet pedig az egyik csigolyám, és az ezzel gyakran társuló éles fájdalom támasztják. 3 hete mászom újra kinn -többnyire geriben- de a helyzet nem lett egyszerűbb. Talán még két mozdulat (jobb kéz a Viktor-reibungra és bal kéz a lyukba) és tisztább fejjel látom majd a helyzetet. Addig maradnak az identitászavaros homorítások...

2010. július 15., csütörtök

SO SYKED

Elérkezett a nagy nap!A mai.De minek a napja ez?A mai nap egy új korszak kezdete.Kettősváltás.Vége az MSN messenger által okozott identitászavaros-személyiségromboló számítógépfüggő napoknak,heteknek...éveknek.És.Új világba lépünk.A XV. század nagy felfedezőinek világába,a világbajnoki ünneplések világába,az Ali Hulk világába.A VENGA világába.Kiforrott terv még nincs.Lelkünk mélyén szunnyad a 8b.Karunk az Aggtelek Kupát tartja a magasba.

Egy Nagyböjt,másképpen Húsvét-Pünkösd mínusz 10,és újra itthon.

I'm so syked!

2010. július 12., hétfő

SO PSYHED!!!!

You cannot imagine a more perfect place to BE!

Mindenki nagyon elszäntan csapatja - meg henci sem all meg 8a alatt. Szoval legyetek resen tripperek, annyit masszatok amennyit csak lehet!

C"mon Barna get psyhed man es c"mon Peti get better man!


crew

2010. július 1., csütörtök

Elméleti X- (csak hogy én is írjak már)


Íme ez a két képtalány.Nehézségi sorrendben feltöltve.Az első a könnyebb szerintem.(A másodiknak én sem tudom a megoldását.)A helyes megfejtővel majd megtárgyaljuk a jutalmat.

2010. június 30., szerda

Finish it!!

Az utóbbi időben nem igen láthattátok a bejegyzéseimet. Ez valószínűleg azért lehetett, mert nem voltam túl motivált. Azért nem voltam motivált, mert nem igen tudtam mászni, az ezt megelőző félévben. Nem voltam makk egészséges. Fájtak az izületeim. Voltam sok orvosnál emiatt, ezalatt folyamatosan csalódtam bennük. Miközben mondta a faszságait, trágár szavakkal hadát szórtam rá magamban. És végül. Reméljük végül. Egy mandula kiszedés után idővel helyre jönnek az izületeim. Mert elképzelhető hogy a mandulám okozza. Szóval mostanában hasonló videók megnézésével készülök a műtétre (ha gondoljátok nézzetek meg egyet végig egész jó):


2010. június 28., hétfő

Europatour 2.0 ??? menjünk túrázni!

A trip az LSD, vagy más hallucinogén drog használata alatt átélt pszichedelikus utazás neve. Vagy egy hosszabb ideig tartó mászótúra külföldön.
Nekünk remélhetőleg mindkettő meglesz!

De kérdés mikor és kivel. Majd megőrülök már hogy kimehessek Magic Woodbe, Ceüse-ba, Zillerban, Rocklandsre, vagy Rumney.

Az alapötlet, amire ketten vagyunk Petivel a következő:
Július egésze alatt. Két hét MagicWood, majd két hét Ceüse - közben elvétve időjárástól függően is Ziller esetleg Frankenjura.


Segítsetek!

2010. május 29., szombat

Történt egy s más


Legutóbbi Geri tripünk leírása óta/melett, fent nevezett, történt egy s más.
De csak röviden számolnék be ezekről.


Volt egy Csanádi Bence szervezte Rákosligeti B. Contest, amit nem is részleteznék, mert olyan jó volt, hogy most rögtön elallantanék. Még itt megbeszéltünk Patkánnyal, hogy kedden nyitunk egy-két magyar 8a bouldert, Vértestolnán. Azonban a kocsija aznap az árokban landolt, így nem kis szerencsével egy orvos csapattal jutottam kis Geribe. Abokalipszis eset.
Azt terveztem rengeteget kezdek mászni, de bebaszott egy ma már vagy három hete tartó eső hullám. Ennek hatására azonban visszatévedtem a buziba, viszonylag sok kihagyás után és meglepődve realizáltam, hogy jó shapeben vagyok. Szigorú próbákat dobok a 0-4-8 campusra. Nem bukhatok be egy MÁSODIK rekesz sört.


Az egyetlen ami nem tetszik az egészben, hogy mindenki csak későn jut le mászni, ami az én időmhöz nem passzol. gecibe.

Nem csak másztam, szereveződtem, mert napról napra egy nappal közelebb jött a háromnapos hétvége. A legjobb kocsiba sikerült bejutnom. Úticél Misja. Az utasok péntekig a további módon alakultak. Gabor Venomous Horvath, én, Balázs Benke, Pulinka Zsolt(fiatal tehetséges mászó...) és Peti, akinek nagy tisztelet jár, mert ő érzi igazán a trip feelinget - nem számmászni jár ki mint mi. Eddigi legjobb ottani túrámat szenvedtem el, sajnos kétszer is kellett fürödni a meleg tengerben...és a mászás is jól ment... :(

Crni Kal-i szaróhely


Tegnap és ma pedig Belvárosi fesztivál - természetesen a Bercsényivel.

2010. május 5., szerda

Majd elmegy onnan KEEP ROCKIN'

Volt szerencsém az érettségi hét első három napján kis érettségit tenni, amiből már rendesen kivolt a répeszom. Az egyetlen előnye ennek a viszonylag korai elszabadulás, amit ki is akartam használni: Még pénteken megbeszéltük Patkánnyal, hogy kedden egy jó Vértestolna, ahol ott várnak az első magyar fb. 8a BOULDEREK, nem kunsztok! Azonban itt is van egy 'de' , amit P. húga testesített meg érettségire menet azzal, hogy P. kocsijával beszédült az árokba. Nice.

Szerencsére volt egy kis fondorlatom és megelőző este elkezdtem másfelé is próbálkozni. Bejött. Kis-Gerecse. A chauffeur: Marci. Az utasok : Feri, Pinky, Zoli és én.


A felséta egész lazán sikerült, de a levegő egészen párás volt, a földön pedig látható nyomai voltak az esőnek. Ahogy felértünk a bányába nem a várt állapot fogadott, a legtöbb út korántsem volt száraz. De akadt mit mászni, no panaszkodás.

Konstatáltam, hogy Zoli és Marci mennyire leszálkásodott és megerősödött - tovább mélyült bennem a téli boulder clubos hasizmozás lényegessége. Zolival toltunk egy Portlandet, míg Marci Pimpivel csapatta az illúzión. Majd Zoli megmutatta miért is hívják őt az Ekeke kurvanagy mesterének.

Késznek éreztem magam egy Abokalipszis előkészítésre. Rettenetesen ment a múltkorihoz képest. Az ugrást viszont egy más lépéssel egész megéreztem. Meglátjuk.
Zoli bepakolta a Fenevadat. Marci pedig keményen adta a Legyintgetőnek.


Felkészültem az Abóra. Bepöccintettem a kamerát, ami egy váratlan szituációt is rögzített...A második köztes berakása után kipattant a lábam, de valahogy nem tudtam elveszteni a kontrollt. Nagyon könnyedén jutottam el az elugró peremekbe. Ott viszont hirtelen eljött a fáradtság és az izgulás furcsa keveréke. Mentálisan szerencsére jelen voltam és tudtam, hogy most kell elugranom, most, nem gecizünk többet. Vége lehet végre ennek a procedúrának. Azt hittem nem tartom a fogást és igen meglepődtem amikor nem a fal alján találtam magam. Nagyon örültem, mert a sok munka végre meghozta gyimilcsét.

Zoli megmutatta mit takart az msnes üzenete: hallod nagyon zsírul megy a fenevad! Nem habiból mondta. Addig jutott ameddig andras kangyal a flickr fotóin.


Zoli után átmozogtam a Fenevadat. Nagyon tetszik, a teteje olyan mint a Meta kunsztja és főként a Samsara felső crux keveréke. Hamarosan többször is rápróbálok majd.

Újabb Fenevad próba követett újabbat, megmászás sajnos nem következett. Korán beszürkült egy óriási véget nem érő felhő által és hamarosan esni is kezdett szolídan. Dobtunk pár próbát az idei FA lehetőségre a Sarlatán sit start boulderére. Érdekes. Nem maradt más, mint összepakolni és pózolni a fényképezőnek.


2010. május 2., vasárnap


Hogy történjen is valami.
Enyém lett a 135. megmászás.
Ilyen rohaTT kemény vagyok.

2010. április 6., kedd

Renomé-a teljesség igénye nélkül

Ki ne ismerné ezt a szót?Ti nem ismeritek?!?Hát...-hangzott Kristóf szájából az ige 2010.április 4-én,a cseh Prága-Pilzen-Karlovy vary háromszög közepén, mikor is a magyar imágót próbálta javítani két német M.I.L.F. szemében.Persze csak magunk közt...De ne szaladjunk ennyire előre!
2010.áprlilis 1.-Bolondok napja.Autómata 124-es Merdcedes.Öt utas.Ketten a menedzsment részéről.A további három: leendő magyar válogatott.A volánnál Friss Hús, akinek a motivációja "nulla körül stagnál".A maradák kettő super motivated.Célállomás----›Tündérszikla; kiszemelt áldozat: a névadó kertje.
Minek szaporítani a szót?7c+ mentalitáshoz 7c+ dukál.Nem sikerült.Egy mozdulatra kismillió béta, de egyik sem az igazi.Telefonok, elképzelések (tudtunkon kívül a közelben egy megmászó is).Nem megy.A többi egyszerű.Kiváló barátunk, Brain of The Team, ajándékot is hagyott.A szerencsés megtalálónak sok boldogságot kívánunk! LEGKÖZELEBB MEGMÁSZÁS!!!
Innentől gyorsan pörög az idő kereke és hipphopp Petrohrad.Barátságos szállás, barátságos környezet: transzvesztiták,csajok,butykók,eladónénik,rendőrök és Rusty (aki egyesek szerint buzi).Furcsa világ.Az emberek egyik napról másikra elfelejtenek angolul, a pszichiátria birtokán megtévelyedett öregúr futkározik a fák árnya alatt és lepattant ház előtt tuning Scania.
Mászás szempontjából elképesztő a hely.Két nap alatt csontig kopik a bőr, de egyre motiváltabbá válik az ember.7a-tól 7b+-ig megkapod életed legnehezebb bouldereit, feljebbi fokozatban lehet mozogni.Ezt bizonyította is Mr.Paraszterő, a blog atyja, egy csodálatosan laza Varázsszem megmászással (Magické oko, 7c+).Nekem volt szerencsém elsőként összerakni a mozdulatokat, de ebben ki is merült a tudományom.Egyben nem akadt meg a topfogás.Sebaj, következő alkalommal! Következő állomásunk már az idei kiszemelt fokozat vizeire vezérelt: 8A.Nándival közösen egy mozdulaton kívül mindent összeraktunk.Neki az eleje adja, nekem a vége.Középen egy mozdulat nem volt meg, de látok rá esélyt, hogy csak azért, mert egyikünk sem próbálta.Erről nincs mit tovább beszélni.
Este vacsora,sörözés,csajozási próba negatív előjelű végeredménnyel, majd alvás.
Feltartóztathatatlanul eljön a másnap.Ma már mindenki motivált.Sorrend a következő: Paula (törzs-gerincesek;osztály-emlősök;faj-kutya), Rusty (akit a Simpson családból mindenki jól ismerhet, egybként a DMM szponzorálja), Nándi, Kristóf és jómagam, valamint végül Peti, akinek cipőnyújtási problémái adódtak és ez kissé leültette a hangulatát.Hiába a divat...Megérkezünk,melegités és cájszt.Részemről ez a nap szerencsésebb.7b 3rd go valamint 7b flash.Kristófnak is beakad egy long time proj.Peti továbbra is cipőt nyújt, Nándi testerős 7a-t flashel (nekem közöm nem volt hozzá) majd cmpusos 7c+-t próbálgat...A bőrünk teljesen KO,úgyhogy elhatározzuk a hazatérést.Előtte rettenetesen fiinom vacsora.Go.
Itthon zajlik tovább az élet.Húsvét hétfő a legnagyobb partytime ugyebár.Tehát irány a budapesti éjszaka.Röviden: Bakegér,Zsoltika,film ami a zenéről szól,0.25,Kuplung minimál,vécésnéni,3 év börtön,Nánditánc,Ed Rush CD,ellenőrök,4.emelet,kis pihi,"hova hányjak, ha nem érem el a vécét??", végül alvás.
Vége.Irány a 7c+ wall.MegÍtélés?

2010. március 21., vasárnap

Szokásos hazafias Misja


Ritkán adódik hét öt mászónappal.

Majdhogynem péntek 13.-án, egy tökéletesen átlagos borult pesti esten 19:25-kor már járt a motor. Nem akartam, de mégis késtem kb. annyit amennyit eltöltenék a Samsara pihenőfogásán megmászáskor.

Be vagytok kötve??? Erre riadok az absztrakt félálmomból. A lámpás alak megkérdezi csempészünk-e és/vagy kábítószert birtoklunk-e? Bár Z. vagy Zs. nem a mi autónkban ül, jobb híján nemet mondunk. Remélem bevezetik ezt az új gyors eldöntendő kérdéses formát.

Kora hajnalban egy tüsi hajú Zoli fut ki alsónadrágban, kiengedi testéből a bort. Előtte persze lepacsizunk. - Kuuuuúuuuuuuurva hideg vaahn - mondja köszönés gyanánt.
Kissé szűkös a pajtában a hely, de azért akad nekünk is a magyar, spanyol és francia delegáció között. A mellettem fekvő jámbor embert , aki egész éjjel horkolni tanult csak reggel ismerem fel. Henci.

Elmaradhatatlan kakaó. Kismarcziéknál kávé, tea. Zsolti és Dr. Usza pedig A Viperára esküszik.
Mivel süt a nap hamar megindulunk Misja felé! Leírhatatlanul jó érzés újra felsétálni.
A jobb oldali polished 6b+-on melegítünk. Szétfagyunk az árnyékos falon, de a napos Rodeo és a Kulcsár Gabi féle 7b már élvezetmászás. Marci olyannyira megittasul, hogy majdnem megmássza az utóbbi 8a+ (!) kiterjesztését!
Kis lelki szünetre van szüksége a siker után. Mondanom sem kell ez nem a Spider Club eredménye...Én mászhatok. Hasraütésszerűen Tortuga. RP? OS? Most meglátjuk mit tud a 7c+ mentális és fizikai ereje. Csodák csodája - sarkazással - sikerül. RP OS. Cool!

Marci érzi a feszültséget! Ezt nem tűrheti!! Kis geccci! Egy masszív Gijotina megmászással reagál. Nagyon tetszik ez az út de a tanár út Samsara mellett döntök. Gyönyörű. Nem áll össze teljesen a kép de legalább megismerem ha elmegy mellettem a zutcán...

Sötétedés. Tészta. Profibbaknak hajójegy.

Albanskin melegítünk. KMG-től sok helyi arcot megismerek, akiknek általában egytől egyig tart a keze. Marci a Mozaik nevű 7c+-al harcol. Én második útnak egy Samsarát érzek. Nem enged fel magán - többször is nekimegyek. A technikámnak ehhez egyértelműen be kell érnie.
Átnézünk az Iglu környékére ahol Zoli és campustestű Csohány Campus Csabi a
Strta srca 8a+ utat másszák. Kötéllel. Nice.
Itt kell azonban megemlítenem a magyar Hulk Hogant, Marcit. Akit Matamoros Mario, a hely atyja úgy behívta egy dzsointra, mint a hétszentség.

Esteledik már, de muszáj vagyok átmozogni az Iglut - megígértem EMBER!. 7C+ rulez.
A kunszt utáni részt már nem tudom kitalálni, mivel valóban feketedik. Úgy érzem nagyon fekszik a dolog. Nagy a dilemmám másnap melyik proj mellett döntsek.
Este kocsmai pókert tolnak a magyar figurák, kis tétben. Bár azért érezni a félelmet, mert Gabi tegnap mindent bezsebelt.

Frissítő esti hideg és bírhatatlan reggel fürdő után újra fennt a bányában. Túl a birkózó útján, túl egy Mozaikon is talán, épp a döglesztő napon. Sejthető. Iglu.
Reménykedtem egy second go-ban de nem jött össze, amit abszolút magamnak köszönhetek. Kitalálok egy-két új bétát. És sokat pihenek az útra.

Marci nagyon közel kerül a 950 ponthoz, de végül ismét elfagynak az ujjai. Mire a jégkunyhóhoz visszatérünk Laci már a nohandben áll. Jata!
Benthagyja nekem a közteseit. Műalkotások egytől egyig. A letekerésre nagyon oda figyelek az út elején (ez a kulcsa?) a technikám nem hagy cserben és megkíméli az izmaimat. Megérinthetem a láncot. My first 8a!!! Bár nem egy If direkt ( Kőárock, Hungry) de azért nagyon örülök neki.

Lassan indulóra vesszük a formát. Legutolsó utam egy Samsara. A pihenőfogás előtti utolsó mozdulatból esek ki. Az esés nagy de nagyon smooth volt.


Éjfél fele érünk ismét szülőhazánk fővárosába, ahol már ébredezik a szezon...

2010. március 3., szerda

7C+'s wall's ready after a DeadSeason!

Igen rég pakoltunk már fel akármi érdemlegeset a blogra. De pánikra nincsen ok, mert már majdnem itt a jó idő. És ez most nem az Ízer-féle csirkés majdnem!


A misjázásoknak már itt a szezon, de már nem kell sokat várni és beüthetjük a GPS-be Geri POI-jait! A bálványom - a www.8a.nu - elárulta nekem, a bűvös számot: 03 15 Teri. Igen.
Tán még nem értitek, de ez nem más, mint Pulinka Zsolti ifjú titán, aki március 15-én hazafiasságból jól helyrebaszta a Terit és időt. Az Esőfal lécét (célját) mi csak április 26-án érinthettük meg. Akadhat még esélyünk ezévben megdönteni e rekordot, annak ellenére, hogy Peti tizenötödikén már rég a Dolomitokat síeli meg. La sportiva cityben!
Azonban, hogy ne csak Kis-Gergellyel kivételezzünk - hadd fejezzük ki órási maximalrespektünket az Überhang netnapló egy szerzőjének, kinek neve megegyezik az amerikai magyar deadpointmagsuperstaréval - csak Székelyben különbözik.

Ha már úgyis itt a tavasz és ide sodródott az egyoldalú beszélgetésünk, akkor most jól megkapod az arcodba mik is idén a céljaink:

Már mennek a számolgatások hogyan is jönne össze a ezerszer tíz pont. A matematikai kutatások és eltökélt vágyak egyenletbe való felírása az alábbi megoldást hozták; 5.14a route és hueco-i V11! Ehhez idén mentálisan meg kell erősödnünk.

  • Idén semmi picsáskodás és beleülögetés!!!
  • Egy nap nem 2-3 út mászása!!
  • JAFAR VAN!


Boulder klubba őszig már csak néhány alkalommal szabad lemenni - mászás itthon - és SZIKLÁN!