Twiceone

I.

Gyönyörű napra virradunk. Elképesztő. Muszáj csinálni valamit a szabadban. A választás végre nem egy unalmas kamarerdei séta, hanem valami sokkal fincsibb. Törökugrató és Kő-hegy; vetem fel a szüleimnek, majd döntünk végül az utóbbi mellett.

Már lentről is káprázatszép. Mindössze egy pulcsiban jövök el az autótól és indulok az edvencsörre. Mindenféle tömböket nézegetek a domb hátsó árnyékos oldalán. Majd elérek lassan a csúcshoz, ahol leírhatatlan látvány fogad. A meleg napsütés és szél egyszerre nagyon megadja a hangulatot, mintha csak egy filmben lennék. Szinte repülök az óriási szélben - egyből felrohanok a legelső tömbre. Ez a magyar Castle Hill.

Nehezen és hát nem is állom meg hogy ne mászkáljak folyamatosan a tömbökön anyáék körül. Egyszer anya rendesen megijed és belémbeszéli, hogy közel voltam ahhoz, hogy a szél letaszítson a tömb tetejéről, pedig egy hegymászónak számolnia kéne a széllel...

Nagyon tetszik ez a hely, napsütéses időben szívesen elheréznék itt egy napot és fogok is!

...

Tárnoki chillezés. Elképesztően finom rákos spagetti plazmatévé előtt. Hajnali szaunázás több menetben és 7:55-ig alvás. Ideális nap egy második fejezethez...

II.

Vasárnap. Mindenki fejében csak ez a nap jár, még a bakonyszülötte honifjakéban is. Magam is megbarátkozok a tudattal, ugyan az eredeti hétvégének csak a fele, ám így is ez azért nem semmi lesz. Sokkal inkább az; Ördög-árok CSAPATÁS!

Négy autó, 4 slusszkulcsal az ország más-más pontjairól egy célpont felé robognak. Telefonon beszélek Pistivel, merre, mint járnak, mert mi még a kérésemre megnéznénk egy helyet.

( III. )

A szemek pásztázó üzemmódba kerülnek és kiszúrom a sárgálló szántó mögötti domboldalban a hibát. Messziről már jól látszik, itt nem lehet tévedés. Full of motivation szelem át a szántót Lacival és Bencével. Ő pedig egyre közeledik és mit sem törpül szermeimben. Ez a monumentális tömb nem utoljára lát engem.

Dudarról: Gyakorlatilag minden irányban áthajló, jó spotolással, highball végek lehetőségével, és főként nehéz utakkal rendelkezik. Én bizton merem állítani hogy ez Magyarország legjobb tömbje!

II.

Bocsánat a kamufejezetért, bízom benne hogy az írás befejezte előtt egy nappal, mondjuk szerdán, lesz okom megnyitni a harmadik fejezetet...( na de erről később...)

Lacival végig jó időt jöttünk ráadásul még jó zenékre is. Nem sokra a szántón pocsolyázgatunk a géppel, több sikerrel, mivel a sár pont optimálisan megfagyott, megkönnyítve az egész napunkat. Friss levegő, a gyönyörű táj ismét - Ismét itt; most épp nem egy tanórán merengek itt, hanem ittvagyok face to face!!

Hamar a B6-nál találjuk magunkat. Mindenkinek őszinte örömmel köszönünk, jó látni egy 13 fős fős bandát a főfal alatt. Padek mindenhol. Az összes bouldert mássza valaki.

Számomra melegítőnek Mackó és Melegedő dukál, majd lassan de lassan becsatlakozhatok végre Balázshoz, a Blitzkrieg Bopba!

Bálint közben lecsapatja a Tűz van Babámat!

Az első próbám nem vártan de jól sikerül, illene a topra csapnom de még nem gondolok ilyenekre az elején. Egészen azt hiszem néhány próba és készen is vagyunk. Rosszul hittem.

Megjön Laci is, hárman, felváltva ostromoljuk, csapunk a topra és esünk le, egy kivétellel. Laci hihetetlenül stabilan és könnyedén adja meg végül az útnak, amit kell.

Engem és Balázst nem koronáz siker. Ugyan ezért jöttem és többször esek ki a top fogásból, egyáltalán nem keseredek el, mert az semmi jóra nem vezet. Legközelebb is itt lesz és azután is, nem szabad egy dologra rástresszelni.

A dolgok folynak közben és utána is. Kis Hansi Ohne Bankerl session, Pistin kívül kevés sikerrel. Levinek és Bencének Frank. Kulcsár Gabiék szemben másznak új utakat, onnan néha Kulacs átkiált 'Gyertek át csináltam 3 új kunsztot'. Ahogy ránézek az előttem álló 20-30 fokot áthajló, itteni legjobb tömbre, valahogy úgy érzem inkább itt maradnék ha lehet.

Pisti lecsapatja a Blitzkrieg Bop original verzióját a kitört lépés nélkül. Nice! Nagyon jó formájában van a veszprémi úr.

Felmegyünk a domb tetejére. Számomra kínszenvedés, de megéri. Innentől már szigorúan csak a jóöreg (kurva) vörös-fekete hegymászó -mi apicsáérthegymászó-ösvény.

Bár a Lowrider a terv, kénytelen vagyok megállni az X-faktor direktért. Nagyon szép ugrás, kicsit felülértékelve, amit a BHSK barátblog legigényesebb videójából ismerek.

Dynózás után Gigasztár travi. Neve ugyan nincs, de Bálinték valahogy így emlegetik. Szar a név, de az út annál inkább jó mozgású és maximálisan csinálható is, mégis Balázs az egyetlen közülünk, aki megfogja a toppot is. Bálint meg Laci a nehéz és furcsa travit tolják, a tízes kategóriából. Egyáltalán nem lepődök meg mikor Lacit már az elronthatatlan zsebes részen látom.

Úgy tűnik Laci érzi a balanszot ma, csakúgy, mint Bálint, óriási portyával maga mögött de méginkább előtt.

Egy mostanában gyakran feltűnő színű paden csücsülök. Mellettem egy karnyújtásnyira a pad gazdája, a padhez illő rikító zöld ruházatban - és a Lowrider beszállófogásai egyaránt. Videókról már sokszor láttam mindkettőjüket, persze jóllehet a Lowrider most érdekesebb. Pistikéék készségszinten másszák már, ami a Nagy Utazás projekthez nem árt, nekem mégis aznap esélytelen a megmászás, de maximálisan.

a Lókutya

Többen kezdjük a 'Ha nincs ló, a kutya is jó' baszatását. Olyan mintha a teremben pakolták volna össze. Minden ott van, ahol lennie kell - nekem maximálisan elnyeri a tetszésem. Bálint, utána Laci is megmássza kellő lazasággal és stílussal. Pisti a Lowriderből indulva teszi ugyanezt, majdnem kivégezve a fal legnehezebb boulderének projektelését: a 'Nagy Utazást'.

A nap már nem sokat tartogat. Még Leviért izgulunk, hogy lebüntesse a 'Józsi Barátot', de sajnos nem sikerül neki. Elindulunk hát. Szeva árok! seeyasoon.

A mászásom kataszrofálisan nem nevezhető jó formának - inkább ellenkezőleg. Nem kezdek viszont siránkozni, megkeresem a hibát a gépezetben és erősebb leszek, mint valaha és nem csak a helyet fogom foglalni a boulderek alatt!

III. !

Kivagyok ettől az értelmetlen iskolától, ami ezen a héten folyik annak főleg nincs értelme. Ki is vettem szabadnapot.

Zupi és Balázs már hétfőn voltak az árokban és nem riadnak vissza egy szerdai csapatástól sem. Most végre megpróbálhatom Dudar gyönyörű útjait. Balázséknak már mesélek a tömbről és sikerül rábeszélni őket egy ott kezdésről.

Hamar eltelik az út és a rövid felséta is. Kicsit gyönyörködünk aztán muszáj vagyunk kezdeni, mert a a szél bizarr mínusz fokoknak gefühlt wie.

Kezdésnek 'Zimankó Balázzsal' majd minimális testhő elérése után 'Czááfoj', ugyancsak felülértékelve, sikerül is elsőre mindenkinek kivéve Zupit, aki azokat a bouldereket, amiket Balázs elsőre mászik, általában nem tud megmászni.

Jöhet végre az 'Újévi Jókínvánságok'. Na itt Balázs szop, Zupival pedig élvezzük azthiszem a mászást, egyre inkább, ahogy melegszünk és érezzük meg a követ. Sikerül is páradik próbára a kunszt: jól beleállni a beszállóba - onnantól már sima. Azonban akkora súlyt teszek rá a jobb kezes alsósra, hogy a fogás helyén most már csak egy reibung áll. Na ezt az utat végre nem lefokoztuk!

...'Morczna Tutaj'. Nagyon tutkón néz ki. Balázs szívesen leosselné, de mivel nem veszi a cipőjét végül én kerülök a beszállóhóz. A Bálint által beharangozott nyúlás az elején teljesen lazán megy és meglehet csinálni statikusan, pont úgy ahogy Zupi tette.

Szóval épp a boulderben vagyok, próbálom azt követni, amire a videóból emlékszem mixelve azzal ami jónak tűnik. Nem számítok rá, de minden fogás megtart, elérek egészen a nagy oldalasig - ezt le fogom flesselniii!

Besarkazok, a jobb lábammal megszúrok egy nagyon lenti lépest(sajnos) és rányúlok az utólsó előtti peremre. Elkoncentrálom és egy-két másodperc után elengedem, sajnálom ezt veszni hagyni.

Közösen csapatjuk tovább. Átnézek egy két részt - nagyjából letisztul a béta, bár előről még újra sikerül elrontani, de ennek ellenére sikerül eljutni az említett peremhez. Megfogom ráhúzom magam és nyúlok az utolsó lyukért, de a centik ellenem vannak. Egy darab kellett volna.

Pár sikertelen szétesett próba, 'Tutaj Extrán' csodálkozás. 'Hüvelyk Matyiba' mozgás és készen is vagyunk a hideggel épp eléggé, hogy a mediterrán árokba vonuljunk...

IV.

2 pihenőnap után árok újra déli órán, immár Pistivel:

Egyszerű séta.

Csak részletekben taglalva a napot. Rájövök néhány számomra új dologra:

Zupi százból körül-belül két utat tart szépnek és csak azokra fordít motivációjából. Legyen akár a világ legkönnyebb 6A-ja szép technikás táblamászással, ha nem esik a kettőbe nem sikerül megmászni. A motivált utakon keménymag. Például Tűz van babám, nem nagy gond.

Balázs mindenhol keménymag, főként elsőre mászásokra (Leflesselte hétfőn a Lowridert!! ), de úgy egyáltalában a helyen mindenben jól mászik. Téli berek direkt 10ből 10szer, nem probléma.

Pistit sikerül megmotiválnom a Blitzkrieg ülőre, ami nem vártan jó mozdulatokat és nehézséget dob az állójára. 8A! Közelebb kerül a Nagy Utazáshoz is. Józsi Barát nap végén, nem faktor.

Jómagam langyos fos vagyok. Ma még több mindent átmozgok, de megmásznom a múltkori Gigasztár travit sikerül only. Józsi Barát napvégén, probléma!

Az idő pedig jóóóóó.....(volt)