Igen, végre! Eljutottunk oda, oda ahova már egész szeptember óta nem sikerült! Ezzel együtt elkezdődött valami, valami amit már szerintem nagyon sokan vártak, megnyitott a zépéééé (valamint elkezdődött a Kis-Gerecse szezon!). Mintegy már két alkalommal kint jártunk és ami a durva, hogy holnap is megyünk és az után is meg azután is meg még az után is! És ami még lényegesebb (legalább is nekünk): kiléptünk a megfásult korszakunkból, igen igen abból a szánalmas korszakból, amikor órákat utaztunk azért, hogy Retkezzünk, Dáridózunk vagy esetleg egy kis Nimródot próbálgathassuk. Szerencsére ennek vége, valószínűleg ez most egy akasztás az életünkben és innentől mindent beleadunk.
Nyomjátok!
2 megjegyzés:
éljen éljen éljen, szinte hevesebben kezdett verni a szívem, az arcom kipirult, a tenyerem izzadni kezdett, a pupilláim kitágultak, felegyenesedtem a székben, a lábujjaimat morzsolgatni kezdtem egymáshoz, az ajkaimat összeszorítottam, majd egy nagyot sóhajtva úgy éreztem lelkessé tett a bejegyzésed :)
bár a tegnapi geri sikernap volt, éljen a kis edina, éljen a kis edina :D
és ha vannak akasztások az életünkben, lesz top is? :P
srácok, na a mászó nyilván másszon és ne a billentyűzetet nyomkodja egész nap, de hallom folyamatosan a beszámolóitokat, és semmit se irtok ide fel. Pótolni!!! :D
Megjegyzés küldése