Történt egy s más

Legutóbbi Geri tripünk leírása óta/melett, fent nevezett, történt egy s más.
De csak röviden számolnék be ezekről.

Volt egy Csanádi Bence szervezte Rákosligeti B. Contest, amit nem is részleteznék, mert olyan jó volt, hogy most rögtön elallantanék. Még itt megbeszéltünk Patkánnyal, hogy kedden nyitunk egy-két magyar 8a bouldert, Vértestolnán. Azonban a kocsija aznap az árokban landolt, így nem kis szerencsével egy orvos csapattal jutottam kis Geribe. Abokalipszis eset.
Azt terveztem rengeteget kezdek mászni, de bebaszott egy ma már vagy három hete tartó eső hullám. Ennek hatására azonban visszatévedtem a buziba, viszonylag sok kihagyás után és meglepődve realizáltam, hogy jó shapeben vagyok. Szigorú próbákat dobok a 0-4-8 campusra. Nem bukhatok be egy MÁSODIK rekesz sört.

Az egyetlen ami nem tetszik az egészben, hogy mindenki csak későn jut le mászni, ami az én időmhöz nem passzol. gecibe.

Nem csak másztam, szereveződtem, mert napról napra egy nappal közelebb jött a háromnapos hétvége. A legjobb kocsiba sikerült bejutnom. Úticél Misja. Az utasok péntekig a további módon alakultak. Gabor Venomous Horvath, én, Balázs Benke, Pulinka Zsolt(fiatal tehetséges mászó...) és Peti, akinek nagy tisztelet jár, mert ő érzi igazán a trip feelinget - nem számmászni jár ki mint mi. Eddigi legjobb ottani túrámat szenvedtem el, sajnos kétszer is kellett fürödni a meleg tengerben...és a mászás is jól ment... :(

Crni Kal-i szaróhely

Tegnap és ma pedig Belvárosi fesztivál - természetesen a Bercsényivel.

Majd elmegy onnan KEEP ROCKIN'

Volt szerencsém az érettségi hét első három napján kis érettségit tenni, amiből már rendesen kivolt a répeszom. Az egyetlen előnye ennek a viszonylag korai elszabadulás, amit ki is akartam használni: Még pénteken megbeszéltük Patkánnyal, hogy kedden egy jó Vértestolna, ahol ott várnak az első magyar fb. 8a BOULDEREK, nem kunsztok! Azonban itt is van egy 'de' , amit P. húga testesített meg érettségire menet azzal, hogy P. kocsijával beszédült az árokba. Nice.

Szerencsére volt egy kis fondorlatom és megelőző este elkezdtem másfelé is próbálkozni. Bejött. Kis-Gerecse. A chauffeur: Marci. Az utasok : Feri, Pinky, Zoli és én.


A felséta egész lazán sikerült, de a levegő egészen párás volt, a földön pedig látható nyomai voltak az esőnek. Ahogy felértünk a bányába nem a várt állapot fogadott, a legtöbb út korántsem volt száraz. De akadt mit mászni, no panaszkodás.

Konstatáltam, hogy Zoli és Marci mennyire leszálkásodott és megerősödött - tovább mélyült bennem a téli boulder clubos hasizmozás lényegessége. Zolival toltunk egy Portlandet, míg Marci Pimpivel csapatta az illúzión. Majd Zoli megmutatta miért is hívják őt az Ekeke kurvanagy mesterének.

Késznek éreztem magam egy Abokalipszis előkészítésre. Rettenetesen ment a múltkorihoz képest. Az ugrást viszont egy más lépéssel egész megéreztem. Meglátjuk.
Zoli bepakolta a Fenevadat. Marci pedig keményen adta a Legyintgetőnek.


Felkészültem az Abóra. Bepöccintettem a kamerát, ami egy váratlan szituációt is rögzített...A második köztes berakása után kipattant a lábam, de valahogy nem tudtam elveszteni a kontrollt. Nagyon könnyedén jutottam el az elugró peremekbe. Ott viszont hirtelen eljött a fáradtság és az izgulás furcsa keveréke. Mentálisan szerencsére jelen voltam és tudtam, hogy most kell elugranom, most, nem gecizünk többet. Vége lehet végre ennek a procedúrának. Azt hittem nem tartom a fogást és igen meglepődtem amikor nem a fal alján találtam magam. Nagyon örültem, mert a sok munka végre meghozta gyimilcsét.

Zoli megmutatta mit takart az msnes üzenete: hallod nagyon zsírul megy a fenevad! Nem habiból mondta. Addig jutott ameddig andras kangyal a flickr fotóin.


Zoli után átmozogtam a Fenevadat. Nagyon tetszik, a teteje olyan mint a Meta kunsztja és főként a Samsara felső crux keveréke. Hamarosan többször is rápróbálok majd.

Újabb Fenevad próba követett újabbat, megmászás sajnos nem következett. Korán beszürkült egy óriási véget nem érő felhő által és hamarosan esni is kezdett szolídan. Dobtunk pár próbát az idei FA lehetőségre a Sarlatán sit start boulderére. Érdekes. Nem maradt más, mint összepakolni és pózolni a fényképezőnek.

Hogy történjen is valami.
Enyém lett a 135. megmászás.
Ilyen rohaTT kemény vagyok.