endless fields of 7Az

pénz=terem
nem pénz=otthonmászás=ujjerő+ 

 

Kávéfőző direkt

Már a legelső Kávéfőző sessionnél kiszúrtam, hogy milyen lenne a kunsztnál balramenés helyett a plafonban eldzsalni. Mivel akkoriban még a sima is a projektem volt így az ötlet pihent(azthittem 8B).

Ziller után ki voltam baszva, és mivel A Szikkadtság Foka pihen, nem tudtam mit kezdjek magammal. Így maradtak a többnyire utolsó (legalábbis száraz vagy nem Fantom) projektek Remetében; a Kávéfőző és az Electric Avenue.

Szeptember végére ezeket sikerült abszolválni. A KV-t sajnos közepes kondíciók mellett.

Az ősz további része csak két Remetét hozott. Az egyiken kitaláltam egy új bouldert, a másikon megmásztuk; Tamáska FA, én másodikként. (Maximál Minimál 7C, videó később)

December közepén Zolival tértem vissza ismét. Az Üvöltő Sámson, Kombájn(nincs is esélyem :D), Traktor persze vizesen fogadott. Hamar a belső barlangban találtam magam Zoli mellett. A Kávéfőző egy két fogást kivéve száraznak volt mondható. Elérkezettnek tűnt az idő ehhez: EZ. Összeált a kunsztrész és megnyílt a projekt.

Innen a dolog már csak idő kérdése volt, a második sessiont a karácsonyi felfuvalkodás elejére időzítettem. Barnával ketten ültünk 25-én az otthonos barlangban én pedig egy próbára közel kerültem a megmászáshoz, de mégsem.

Januárban sikerült magamhoz térnem az újév okozta kábulatból. Gyorsan elkezdtem mászni, hogy mihamarabb, elmúljon a punnyadtság. Amikorra 17-én eljött a session, már egész jól éreztem magam.

Bí baszatós zenéje szólt mobilról, égett a gázlámpa és szárazság honolt. Minden adott volt tehát, ám a kunsztrész mégse akart menni. Külön próbálgattam már vagy egy órája, mire újra összeállt. Ez elgondolkodtatott.

Vajon ha még külön sem megy, jobb lesz-e plusz 5 méternyi plafonnal? Ez elgondolkodtatott miközben a fogásokat keféltem. Mi az amit tehetnék? Felöltöztem jól, hogy ne hűljek ki pihi alatt, rendben. Itt takarítok, hogy ne csússzon a fogás, rendben. Mindjárt beállítom a fényeket(meg a kamerákat), rendben. Leveszem a pólóm hogy még az se húzzon le, rendben. De ezek számítanak?? Ez elgondolkodtatott; A 7C+ fal volt mostanában a legnagyobb tanárom, gyakorlatilag csak ott másztam pénzhiány végett. Direkt kinéztem egy arclemérős(furcsa,nemmegszokott) mozdulatsort és azt próbálgattam. Néhány hihetetlen projekt hamar elgondolkodtatott; ez tényleg ilyen nehéz, vagy csak az agyam szeretné azzá tenni? Hamar kiderült azonban, hogy csak a lépésem irányán vagy a szikkadtságom fokán kell egyet állítanom. Az utóbbi, olyannyira számított, hogy sokszor másztam meg nehezet könnyedén és fordítva is. Ha összeszedtem a koncepciót és az akaratot(mindent ami fejben dől el) mindig lényegesen jobb eredményt értem el (ahelyett, hogy rápróbáltam volna két kutyejt gyorsba).

Ez elgondolkodtatott; most a projektet másztam fejben és elképzeltem minden apró pontot amire figyelni kell. A vicces az, hogy sokszor már a fejbenátmozgás alatt érzi az ember, nem fog menni. Én is így éreztem és ez volt az amit át kellett kapcsolni. Még egyszer elképzeltem mikor, mit kell éreznem majd a kunsztrészben.

A következő próba alatti Major Lazer baszatást furcsamód nem hallottam, de az nem is csak egy próba volt...

COMING UP!

Ez lenne a DVD tok frontpédzse, márha lenne kiadott DVD persze. Lényeg a lényegben , hogy a 80 perces Zillertal film megjelenése rohamosan közeleg. A filmről annyit, hogy első(?) magyar mászófilmként, első magyar mászófilmnek elmegy, de ez még csak a bemelegítés...

Csoszti-Hof komplexum

Csoszti mérhetetlenül jó falát, amit csak Zsombó és talán majd Patkányék fala köröz le, újdonsült szomszédja, Hof is megfejelte egy terebélyes 45 fokossal.
Volt itt egy kis opening party, alább erről lehet egy kis betekintést nyerni;

UPCOMING

Valami ilyesmire lehet majd számítani csak kicsit több bézöllel:

   

STAY SYKED!

Helyzet kutyafuttában

De tényleg, mert Patesz meg Zsoltika mindjárt ittvannak! Nyilván el vagyok úszva...
A nyár eddig számom és Barna számára melóval telt. Én két hónapot gályáztam, ő eggyel kevesebbet. Most viszont mindenkinek bejött az élet: Peti, Marci, Barna 1 hónap Mallorca, majd Tamáska Augusztus második felében csatlakozik hozzájuk röpke két hétre.
Nekünk Zillertal 26 nap - megjöttek, lerakom, szjevasz!!

Rengeteg videó várakozik, már csak időre van szükségem, de addig is itt egy Remete nyers. Mindenkinek motivált nyarat!!!

Strázsa-Mázsa

Örvendetesen ezzel a bejegyzéssel kezdem meg hivatalosan is a 7c+ crew tagságomat. Tavasz folyamán adódott egyszer, hogy Izerrel és Barnával kijutottunk Strázsa-hegyre, ami a magyar mászásban történelmi helyszín, hiszen a 90-es években  Urbanics Áron, Kangyal Andris, és a sokan mások mai példaképeink közül itt nyitottak örök klasszikus utakat.

Az idő folyamán a legideálisabb falrészen indokolatlan okok miatt betiltották a mászást, és kiszedték az utakból az amúgy is szűk számban lévő nitteket. Körül-belül tavaly ugyanekkor Ágh Pisti és bandája

(Izer Bálint és Kovács Balázs) elindítottak egy renováló hullámot, melynek az első eredménye az Amnézia nevű eredetileg X- nehézségű út újranittelése volt. Első látogatásunk alkalmával fény derült rá, hogy micsoda gyöngyszem bújik meg ilyen közel a fővárosunkhoz. Az alsó kulcsrész sajnos vizes volt, de a felső rész már akkor teljesen összeállt.  A csatát akkor elvesztettük tehát, de a háborút nem adtuk fel.

 Így esett, hogy most hétfőn újult erővel vettük az irányt ismét a pilisbe. A csapat ezúttal: Barna, a köteles mászást újból művelő Nándi, és a barátnője Betty, akinek személyében újabb taggal bővült a magyar mászótársadalom. Az idő száraz, megmászásra tökéletesen alkalmas. A parkolóból már szinte látjuk magát az utat, csak egy nagy domb és kb. 1 km választ el bennünket. Kis tanakodás után balról megkerüljük a dombot, aztán még egy kis szintemelkedés s már ott is vagyunk. Nem lepett meg, hogy az út száraz, de örömöt azért fakasztott a látvány. Kisebb konzultációt és nézelődést követve felsétálunk a kürtőrendszer tetejére, beereszkedek, és egy fokkal jobb logisztikával, mint utóbbi alkalommal, beszerelem a közteseket. Bele is állok pár mozdultba, hogy felfrissítsem testem és elmém memóriáját, aztán landolok a szilárd talajon. Még egyszer megnézzük a dombtetőről a panorámát, majd elkezdődik a mentális felkészülés.

 Beöltözöm mászósba, Barna rácsatolódik a kötelem másik végére, és megindul az a csodálatos folyamat, amit mi gyarló emberek mászásnak nevezünk. Beleállok abba az akadós fogásba, ami után nincs más választás, mint elindulni egy közepesen kényelmetlen plafonon keresztül a top felé. Még nem csináltam meg külön sem az elejét, de fejemben az jár, ha azon átmegyek akkor jóság lesz. Bal kézzel beleállok egy akadós perembe, aminek egyetlen negatívuma, hogy természetellenesen kifordítja a vállamat.

 Mindegy elküldöm a jobbos ujjékbe. Megvan! Igaz kicsit kutyamód de még fönt vagyok a falon. Innen már
 csak minél gyorsabban de haladni kell. Megnyúlok egy balos alsóst, és kilendül a lábam, de sebaj a jobbos ujjék annyira tart, hogy függőleges, szinte mozdulatlan testem-amit a meglepetés még mindig teljesen átjár- megtartja. A sarkam gyorsan a helyére kerül, és onnantól már nagyobb gondok nélkül eljutottok a hatalmas és pihentető párkányhoz, amiben egy hobbit család már elszűkölködhetne. Átgondolom még egyszer a bétát, már kicsit nyugodtabb vagyok, bár Izer állítása szerint innen jön az út kunsztja. Ja persze, az ő bétájával igen! De nem az enyémmel! És lassan elkezdem megvalósítani a tervet. Megy minden, mint a karika meg a paripa. Kiállok a kicsi, kertszerű 1 m*m :) nagyságú párkányra, és örülök a fejemnek. Meg a kamerának! Ekkor jut eszembe, hogy az egész mászás rögzítve van. Egy törős befele dőlő táblán kiszarakszom magam a dombtetőre. "Öröm é bódottá" van.

Lö Videó: http://www.youtube.com/watch?v=jnsH6fmmAI4

Én megcselekedtem amit megkövetelt a haza, most a srácok jönnek. Nándinak sikerül előbb megkaparintania a kötelet, így szemtanúi lehettünk egy flash próbának. Sajnos csak próba maradt, mert a számomra is kényelmetlen kunszt mozdulat Nándinak sem volt virágöntözés. Úgy dönt, kipróbálja kreativitását, és bár idővel, de kialakul egy láthatóan egyszerűbb megoldás. (Én kutya, bánatért kellet nekem azt a korlátolt bétát alkalmazni.) Az utána lévő rész már neki is kiadja, bár sajnálatomra, neki sem áll testhez a fenti kunsztra kitalált mozgássorom, ott ő használja az Ájzer féle bétát. Nándi helyét Barna veszi át. Új ember=új béta. A lényege ennek a megoldásnak, hogy "skip all the bad holds, just take the big ones", tehát Barna kezei keresztben, irreális távolságban egymástól, de abszolút működik (a fogat). Az utána lévő rész számára is ismert, így minden fajta bökkenő nélkül felfrissíti a mozdulatokat. A mászást lassan offoljuk, inkább rámegyünk csillezős szessönjeinkre, aztán nagy nehézségek árán összeszedjük magunkat. Nagy öröm számomra, hogy a srácok rágerjedtek az útra, mert egyből a következő alkalom időpontját keresték, biztató, "legközelebb jó lesz" kijelentések közepette. A hazaútból a jobb hátsó kerék által keltett nyikorgáson kívül nem sok maradt meg, de ha jól emlékszem a megmászós sör jól esett. Remélem fel fogunk nőni  a feladathoz, hogy mi is nitteljünk oda még utakat, már 2 kecsegtető ötlet megszületett. De addig is mindenki más számára elérhető távolságban megtalálható, ez az általam 8a-ra kalibrált magyar szépség.

Hajrá mindenkinek!