Peti allez az összesítő bejegyzéshez

És megint eljött az év utolsó napja! Valószínűleg ennek hallatán sokan elgondolkodtok és megalázkodtok azok az utak (nők) előtt amelyeknek nem sikerült akasztani a standját pedig nagyon is elterveztétek. Jól teszitek, kifogásokat ne merjetek keresni!
365 nappal ezelőtt Bouldertrip-et tervezgető cikket írtam, most inkább visszatekingetek a arra az évre ami ma van utoljára! Az év szokásosan hosszú volt, de gyorsan eltelt (jövőre is így lesz vigyázz)! Kezdődött pár szlovén tengerparti trip-el (jobbra képek), ezekre nagy szükség volt, hogy itt a keleti télbe is örülhessünk magunknak, s voltak magyar fővárosbéli trip-ek aminek eredményét most az ünnepek között láthattuk respect Nándi!
A tavaszi trip ami nagyon is Blónak indult (minden trip annak indul a 2010es is annak fog) Svájc lett belőle, amit valószínűleg senki se bán, legalább is én nem. Szerencsére így is sikerült eljutnom Franciaországba mászni! Cresciano és Chironico sikerült szép időt találnunk még ha volt közte hó is jót tudtunk mászni. Valószínűleg nehezen fogjuk elfelejteni, még ha nekünk nem is volt minden nap eső, mint a kevésbé szerencsés magyar csapatnak.
Ezután elkezdődtek várva várt Kis-Gerizések. Megállás nélkül jártunk koptatni a bőrünket a peremeken. Nagy projectekre még, beígért kurvázásokat és fogadásokat is kötöttek egyesek.
A nyárra tervezett nagyobbacska trip nehezen akart elindulni, de végül alig akart befejeződni. Ezalatt sok ember megfordult körülöttünk és sok helyen megfordultunk, eljutottunk Svájcba boulderezni, most Varázs Erdőbe, az első 9a+ hazájába (amit még az angol könyvembe is megemlítenek) Céüse be és azért egykét napot Zillervölgybe is eltöltöttünk. Ezzel véget is ért a nyár és elkezdődött a mászás legnagyobb ellensége, ami megint túl nagy falatnak bizonyult számunkra, hiszen nem jártunk túl sokat mászni. Misjára is csak egyszer az őszi szünetbe, bár ez egészen jól sikeredett, kivéve szegény Ákost.
Végül nem lehetett mit tenni megint a termekbe találtuk magunkat, de ezzel együtt elkezdődtek a "Elkezdődött a szezon esték is". És a végén még egy ingyen Ujjerő havibérlethez is volt szerencsék, aminek ugyan a végére őrület közeli állapotba keveredtünk, de egészen élveztük.
Most meg itt vagyok alsónadrágba az év utolsó délutánján és írom ezt a bizonyos utolsó cikket, amit majd követ megannyi 2010-es cikk, élmény, csaj és megmászás! Fogadalmakat idén is megtesszük az utolsó másodpercekben, aminek erős köze lesz a 10000-es szám!
Éljen a villa!

u. i.: elnézést, hogy ezt az időben utolsó cikket így elkapkodtam, majd jövőre több időt szánok rá!! lesznek képek!

{bejegyezte: Peti}

Blood of a lizard

Petivel (Zagyvai) egy félbuli és féllófaszba alakult este után kisétáltunk a napsütötte Deák térre. A fejlődésről beszélgettünk. Miként is van ez, mert valahogy a kezdetekben könnyű nagyot ugrani, de később egy bizonyos szinten úgy érezzük megáll az ember. Azt hiszem mi is belecsöppentünk ebbe. És ide kell az a híres motiváció, hogy jussunk is valamire, ne csak megtartsuk évekig a szintet. Edzés? Valószínűleg igen.


Peti találkozott kedvesével, én pedig hazaindultam a napsütéses Váci utcán át. Otthonomhoz közeledve végig a sziklázáson gondolkoztam, mert úgy ragyogott az idő. De pechemre, mivel csak délben keltünk már nagyon elfordult az idő vaskereke. Mikor hazaértem a napomat szüleim megkoronázták azzal, hogy a Rackajam és Gyuri helyett a Fujitsu monitort nézhettem mindössze. Kicsit összekuszálódtak a dolgok, de ekkor még nem tudtam mire is fogok pihenten ébredni.

Egy buziklubot terveztem másnapra, és mivel nem akartam kifutni az időből - hogy a Singer féle 500 Ft-os kedvezményt használva juthassak be - az ébresztő keltett 10:30-kor. Csodálatos csillogás, mostanság már már kincs. Azonnal elhúztam az összes függönyt és támadásba lendültem. Nincs mese, ma aki nem megy sziklára az nem én vagyok! Kontaktoltam gyorsan Petivel (az igazival) , aki Barnáéknál aludt. Pörgős reggeli, egy kevés nyújtás majd a crashpadembe összedobtam a cuccaim. Apa pont kapóra jött, mert Benivel a Közlekedési Múzeumba tartottak, de előtte szívesen felkísértek a Budai-hegyek szívébe.

Nagyon jó volt a feeling a napsütésben, a családom egy részével megérkezni az Illuminátorhoz. Szörnyen festett, mint ha nem szeretné, hogy megmásszam - újra összementek a fogások, még a legutóbbihoz képest is. Kezdenék készülődni mikor Peti hív, hogy az apja elvinne Ezüst-hegyre. Kár, hogy itt kell hagynom a tündéreket, de egyszerűen nem tehetek mást. A homokkő a szívemhez nőtt.













Barnáéknál pöcsölünk egy kicsit, összesározom a szőnyegüket, de utána száguldunk ki és 14:15-re elérünk a hölgyekhez. Bemelegítésnek feltúra, majd néhány mentálozás az Ezüst tömbön. Elmaradhatatlan mester él, amit most nem tudtunk megmászni - majd Kalahári fal!

Végre. Talán egy év után. A tanórákon szoktam itt merengni, de most itt vagyok!

Én kezdhetek. Furcsa a kőzet, ugyanakkor meglepően könnyen elmegyek elsőre a sarkazásig. Ezt még külön sem tudtam megcsinálni mindezidáig. Most sem sikerül. Nem keseredek el, belenézek a Gyíkvérbe. Nagyon adja magát. Nem is akarom, de harmadikra valahogy megtartom a kicsapást, tényleg egyszerűen ott ragadt a kezem. A top alá nyúlok (csapok) csak így leesek, de átnézem külön ezt a részt, hogy később tiszta legyen a dolog.
Peti következik, és egyből megküldi a Gyíkarc sarkazását! Megnézi a bouldert előről is de az ujjai még nincsenek eléggé bemelegedve a két rájbungos peremhez. It's my turn again.
Lekefélem a fogásokat és felhúzom az új Anasazim - lehet hogy ez a titka - de nagyon masszívan meg tudom fogni a Gyíkvér kunsztfogását. A kiszállást sem rontom el.



Olyan gyorsan történt mindez, fel sem fogom, nem is járja át a testem a nagy eufória. Legutóbb sokat rápróbáltam, és nagyon riszpektelni tudtam volna azokat akik megmásszák, különösen a sit startot. Fejlődés? Valószínűleg igen. A nehéz új jelentést nyer. Peti sajnos gyorsan feladja a mászást, mert érzi a lesérülés veszélyét. Megrengett a bizalma a Gyíkarcban.

Így hát csak én küzdhetek az ellenségeimmel. Megpróbálkozom a Gyíkvér sitstartjával és sikerül elsőre éppúgy uralni, mint az állóstartost. Tavaly még azt hittem volna óriási a különbség, de talán meg sem érdemli a + jelet.

Próbálkozok a Gyíkarccal, de minduntalan lepattan a sarkam, így hát inkább a nehezebb utakat, a Hegylakót ( fb. 8a - FA Kámvás Bálint) és a Kalahári-traverzt (fb. 7c+ Trav?) próbálgatom. Ment ahogy ment, próbálkoztam, és itt lehet hogy elindult valami új kezdete...


Holnap is kijövünk ha az idő engedi. Belemártom magam a nagyvadakba and see what I can do.

Mindenkinek szuper motivációt a fejlődés eléréséhez - Mindig van feljebb!

A jövő útja

Ezzel kívánok kellemes ünnepeket utólag és előre!



(http://www.bigyoshop.hu/?q=products/show/kaki-doboz)

Sízokni

Blogunk szerkesztőségének óriási sajnálatára mi nem tudunk nyereményjátékot indítani, több mint százszor száz forint értékben. Egyenlőre.

( Kerényi Barna boldog tulaja az utóbbi fődíjának, aki a 7c+ egyik writere mellesleg - a szerk.)

Cserébe ezúton is szeretnék mindenkinek türelmet és kitartást kívánni a karácsonyhoz és társaihoz!

Featuring Soukup Ágnes

Büszkén jelenthetem, hogy ezek után már csak egy lépés választ el minket az Edit férjet keres című reality show-tól.

Történt ugyanis, hogy Klich Zsuzsa az Magyar Televízó főnöke leküldte három alkalmazottját, hogy dobjanak össze a Sport7-be egy kis szünetkitöltő anyagot, hogy ne Miszter Nagyfülnek kelljen ezalatt zavartan mosolyognia a kamerába. Szerintem egy igazán profi kis mászóvideó született, gyönyörűek a vágások, a zenék, meg hát a "V" kategória tetején elhelyezkedő búlderek.

Nézzetek jobbra,
Köszi Zsuzsi.

[http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/12/19/18/TS__Sport7_2009_december_19_.aspx]