2009. január 29., csütörtök

Szenvedünk, de nem soká'

Két dolog történik ezzel a kis naplóval mostanság:
* Panaszkodunk a bejegyzéseinkben.
* Egyre több szerzőt alkalmazunk.

Az utóbbi pazar dolog. Mivel mostantól két elismert író, s költő is ír blogunkba. Egyikőjük Kamvas G. Junit (13 best-seller, 3 millió eladott könyv), a másik a méltán híres Laslo Fedor (66 best-seller, 68 millió pédányszámban). Örülünk, hogy velünk vannak, biztosan csak emelni tudják a színvonalat.

Én magam épp kisebb szertorna sérülésemet próbálom kiheverni. Több, mint egy hete nem másztam! Csak itthon egy keveset, amikor nem bírtam a kísértést. Viszont úgy döntöttem lassan lenézek a buzikhoz a klubba és megnézem, hogy kemény-e még a faszuk. Elhatároztam, hogy szép egyenletesen kókasztom, lankasztom vissza kissé megkopott maxerőm, ahogy azt Zoli is tette. Nem akarok a saját hibámból tanulni.

Ha esetleg szenvednétek egy jó hírrel is szólgálhatok, már nem kell sokat várni, mert valamelyik hétvégén Magyarországba, Budapestre utazik egy híres mászó, Balint Izer, azért hogy megpróbálja Gyíkarc nevűt. Amit tudni kell róla, hogy ő az első mászó, akinek sikerült Onsight, Second Go stílusban megmásznia egy 6b(!!!) nehézségű utat. Nice one Bálint!:)

Mindenkinek: kemény a faszod!

2009. január 27., kedd

Az ujaim egyre jobban vannak ugyhogy retegjetek srácok!!!:):)
Kösssz a meghivást!!

2009. január 25., vasárnap

Sunny Saturday

Az előző cikkben jártattam a porfámat hogy én majd másfél hétig nem fogok mászni, hogy az ujjaim helyrejöjjenek és ez nagyon jól is hangzott, de hát aki mászik az tudja, hogy ez emberpróbáló feladat. Kitalálhatjátok nekem nem is sikerült, már szombaton kiderült, hogy gyenge vagyok:
délelőtt egy sulistársammal lementünk a Everest Gym nevű falmászó terembe ami hát nem akarok dicsekedni, de a döntögeti a rekordokat Közép-Európába. Aztán a végére Ákos is ode jött, bár ő neki nem adták férfiaságot, erőt, merészséget megprobáltató útak, hanem inkább az igazi keménységet fitogtató Ezüst-hegyi bánya!!
IKEA objektum megközelítése közben történt, hogy hirtelen sok kurva csoportosult egy helyen. Ákossal tudtuk, hogy középen ki lenne más, mint a híres GGG Gí junit. Aztán ea és sgy kis IKEA-s hotdog elfogyasztászatyor vásárlása után ki is néztünk Gyíkarc otthonába.
Hiába volt jó idő a a nagyon szép sziklaképződmények egy kicsit még nedvessek voltak, de ennek ellenére mentünk egy körtraverzet a nagy fogásokkal, majd én neki leselkedtem a középen egyenesen kis peremeken felmenő boulder problémának.
Talán Ezüstnyír neve...nem tudom..de ez mindegy...a lényeg, hogy egy út aminek crux at the top és vizes sziklán nem adott túl biztonság érzetet a reibungos szintes semmi lépés belépése, szó mi szó...lefostam a bokámat...de a végén kimászni felemelő érzés volt, meg is kaptam érte a jutalmamat Ákostól.
Újra éreztem a adta adrenalint és rájöttem mér is vonz engem és "tesomat" ez sport. Szép nap volt ez a mai.
És a legfontosabb: megkaptam első pehelykabátomat amibe, majd izzadhatok a sziklák alatt télen-nyáron:


2009. január 22., csütörtök

Öregedek vagy mi a fasz? 16 az olyan sok?

Kedves Blogom, vagyis nem! Helyesebben kedves Blogunk, vagy leghelyesebben kedves Nándi Blogja amihez néha én is hozzá szólok, de majd megkérdezem a Nándit, hogy hogyan hívhatlak te egyetlen blogunk(?).
Azért nyitottalak ki, hogy 30 40? 50?? 60??? 70???? 80????? éves önmagammal megosszam két dolgot. Az egyik, hogy most 15 évesen kezdenek elbaszódni az ujjaim és most sajnos nem viccelek. Bár ez lehet most csak műbalhé/hiszti, ahoz képest amilyenek lesznek majd 80 évesen...tyhűűhj rossz is belegondolni.

Az egész ott kezdődött (szerintem), hogy a buzi klubba betévedt egypár peremes fogás. Amiknek eleinte nagyon örültem és hát próbáltam kihasználni őket és hát kicsit nagyon is sikerült. Csak ez az ujjaimnak nem tetszett és elkezdtek fájni.
Szerencsére sok jó tanácsot (pl.: Flektortapasz-voltaren combo) kaptam ezeket összevetve megfogadom és férfiasság próbáját (főnév, a mászók másfél hetes mászás elvonóját nevezik így) megcsinálom vagyis megpróbálom megcsinálni és akkor remélem sikerül őket vissza hozni épséges állapotukba.


A másik dolog amiért a drága perceimet (bár most nem is olyan drága, hogyha nem mászok), hogy megosszam veled, drága egyetlen blogom(?) a legfontosabb információkat a blói úttal kapcsolatba. De mik ezek a legeslegfontosabb dolgok?
(igen, jóra gondolsz...a szállás és kocsi)
A kocsi nagy kérdés volt, MOSTANÁIG! De Barna ezt megoldotta! Szerzett egy Mitsubishi L-400-at. Bizonyám egy ilyen szupergép fogja kivinni a seggünket Eiffel torony országába (vagy inkább a three degrees of separation 5.14D országába).

Ez a kocsi , vagyis ennek egy donorja fog minket eljuttatni oda jó messzire

És a még fontosabb, hogy hol fogjuk a szarrá ment fáradt bicepszeinket lepihenni? Na hol?
És ezt meg a Zoli oldotta meg, hihetetlen szervező képességével. Node nem húzom tovább lássátok, lássátok...a sátrunkat:


Baszki, de várjuk már (Nándi már el is kezdett csak kezes mellúszással rá gyúrni)!!

2009. január 21., szerda

G

Vaddöfakk itt a Gí junit a kurvákkal hamarosan szétgyúrt testtel nyomulok a buziklubban......minden gengszternek jó mászást és never stop bleeding!!

2009. január 11., vasárnap

Kőtenger trip

Szombat reggel fél hatra volt beállítva az ébresztőm. Ehhez képest Peti ébresztett fel fél hétkor, hogy jöjjek ki a ház elé, mert itt vannak. Pár perc készülődés, rohanás és valahány perc késéssel megérkeztünk a találkára. Nem vagyok büszke.
Az eredeti terv Ezüsthegy volt, de mivel Ákosék nem mentek Misjára ráértek egy kis magyarországi boulderezésre.(...) Mivel a jelentések szerint verőfényes napsütés várható. Az út körül-belül két óra volt és elég simán odaértünk. Egyszerű, Budapestről szinte balra. A időjárás egyre rosszabb lett ahogy közeledtünk, mert belefutottunk egy óriási ködbe. A Nap - vagy a Hold - sütött volna, de tényleg nem juthatott át a sűrűn. Köszönjük.

A kocsi monitora szerint kint -10 fok van. Felsétáltunk, körbenéztünk. Tetszett a hely, de azt hiszem külföldön az itt mászott tömbök egy részét észre sem vennék. Respekt?
Elkezdtünk bemelegíteni, Marci ugyanezt tette az erdőben. Az első bátor Ákos volt, de pár perc múlva rájött, nem edzett még ennyire a szervezete. Barna megpróbálta az Emó-lapót, ami egy gigantikus ugrás egy elég szemét fogásra. Barna sem mondta eztán, hogy melege van. Ők ketten feladták, Marci realista volt. Mi voltunk a Békkálla utolsó esélyei. Megindultunk egy itteni projectre, ami a Kapálódzá' (7a) mellett van jobbra. Nem volt on-sight. Esélyes, hogy kell hozzá mászócipőt átvenni, de ilyen hidegben... Peti megmászott egy utat OS bakancsban, eztán velem próbálkozott egy nem túl rémisztő útban, amit a VEFK boulder videóban láttam. Nem sikerült :). Van miért visszajönni.
Kakaó elfogyasztása, eszegetés, összepakolás - irány a Buzi. Nekem és Petinek ez nem volt lehetséges. Ekkor hallottuk meg az örömhírt, ami megmentette az aznapi mászásunkat. Mindezt Marci és Feri telefonbeszélgetése által. Pesten süt a Nap! Nem kérdés: Gyíkarc!
A többiek nem akartak jönni, úgyhogy Pétert hívtuk fel, hátha van ideje. Volt. Innentől pörögtek az események. Sasadi. Sziasztok. Sietni kell, haza kell érni kocsit visszaadni. Kurvák, kis megálló. Séta. Közben cipő, kéz melegít. Kalahári fal.

És innentől minden lelassult. Kontrollálni kellett az eseményeket. Lacitól tanultam pár dolgot a légzésről, ezt köszi, jól jött. Az idő nem volt túl napos, de egyáltalán nem volt hideg. Ezzel tényleg nem volt gond. Először a sarkazástól próbálkoztunk, ez Petinek idővel sikerült, nekem még nem akadt be. Idáig viszont szerintem elég szépen és gyorsan eljutottunk. Egyszercsak elkezdtem elfagyni a vágtagjaimban. Ekkor eszembe jutott a gyógyír, Ákos kézmelegítője a táskámban! Remekül bevált, mostantól nincs több fagyos kéz. A megmászást a következő kilátogatásra saccolom. Reménykedünk.

Hétfőn buzi klub!

2009. január 7., szerda

Gyíkarc

2000-kilenc(!) január harmadikán látogattunk ki először a híres Ezüst-hegyi kőfejtőhöz. Két hírt kaptuk a helyről: Hogy itt főleg a téli mászás a jellemző, mert napos oldalon fekszik. Tényleg. A másik hírmorzsa szerint, azért érdemes felkeresni a helyet, hátha megtetszik egy kunszt a sok közül amiért érdemes lesz visszajárni. Gyíkarc.

Elhatároztuk, hogy precíz videó fog készülni a projectelésről, meglátjuk mi lesz belőle. Lényeg a lényeg, peti felvette az utazás egy részét videóra. Ez fel lesz gyorsítva , mint profi effekt, a kurvás résznél furcsa módon lelassul, a strici autójára és a "lakó"kocsira tekintget. Meglátjuk.

Amikor 3 derék magyar sziklamászó fejébe vesz egy ezüsthegy-i expediciót akkor az úgy is lesz.Húsz perces keresgélés-séta-gyaloglás után toppantunk be hárman a bánya ezüstkapuján, amit néhány szép kis teljesen sima fal vett körül.

De ki is ez a 3 bátor?

Megérkeztünk. Azt hittem még egy másik udvarban van az a hely ahol mászni is lehet, mert a kőzet annyira törősnek tűnt. Ami egyébként masszív fal, kevés fogással. Pici peremekkel. Egy magas falon melegítettünk - majdnem megfagytunk - ahol található az Ezüst-nyír, 7a. Megnéztük. Thanks, later. Másztam egy traverzt és Péterrel megmásztuk az itteni "Debrecent". Peti a kis peremekkel szórakozott.

Ezután körbenéztünk, mit hol lehet mászni. Szerintem sok helyet nem vettünk észre de van egy két kunszt. Megtaláltuk a gyíkarcot (7b+) és a gyíkvért (7c) is. Viszont nem tudtuk mit lehet fogni, mert mindenki mást mondott. Kellet valaki aki elmondja. Ekkor varázsszóra jelent meg egy negyedik (vele egy ötödik is) bátor is, Kocsis Ricsi személyében, aki a gyík egyík kitalálója. Megismertünk pár kunsztot - például a Kalahári-traverzt - de minket csak a kiszemelt vad érdekelt. Az a traverz úgyis biztos olyan gyerekes.

Végre gyíkarc. Láthattuk ahogy mássza, bétát is kaptunk, egy szóval minden tökéletes volt, a hideget leszámítva, amit én nem igazán bírtam. Emiatt keveset tudtunk rápróbálni, de a sarkazás előtti részt átmozogtuk. Onnan, forrásunk szerint VIII+-os a kunszt. ( Én buta módon a Barnával cserélt cica nadrágban másztam. Hidegben nadrágot átvenni - eszembe sem juthatott .) Nagyon szép út tényleg, és csak ránézésre ijesztő. Petivel abban reménykedünk, hogy legközelebb meglesz. Szurkoljatok!

A következő túra most szombaton indul. A három bátor új tag(okkal) bővül(het). Kerényi Barna és esetlegesen Barcsay Gergő személyében. Jó lenne beszerezni egy kamerát és szép vedókat csinálhatnánk. Lesz, ami lesz!

Venga!

u.i.: Videót sajnos nem tudtam feltenni, mert rossz az internet. Bepótlom. Peti?

2009. január 3., szombat

Január 3+1=Január 4!!!

Ma reggel amikor felkeltem az első gondolat ami a fejembe motoszkált az az volt,
hogy ma meg kell csinálnom a gyíkarcot, természetesen most nem valami biológiai dologról van szó (: hanem egy útról amely ezüst-hegyen található.
De erről majd később bővebben!
Én most nyugovóra térek hiszen pár perc múlva 16 leszek és hát pihenten akarok 16 lenni, úgyhogy jó éjszakát gyerekek!

u. i.: a szülinap "ajándékokat" hozzá téve az össze gyűjtött pénzhez, már 42 eFt-om van!!!